Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-11
14 Tőkés elmondta: mindenekelőtt gratuláltak Pötteringnek, mert úgy tudják, hogy az EUparlament elnökének jelentős szerepe volt az uniós alkotmány elutasítása miatt kialakult válság megoldásában, a kiveze tő út megtalálásában. Örömüket fejezték ki, hogy az új reformszerződés tervezetében továbbra is szerepel a kisebbségvédelem ügye. Tájékoztatták Pötteringet a román csatlakozás óta eltelt fél év tapasztalatairól, s elmondták: nem kétséges, hogy a csa tlakozás nyomán Románia bizonyos fokú, szerény előrehaladást ért el. Az is nyilvánvaló viszont, hogy önmagában a csatlakozás nem oldja meg a korrupció ügyét, a pártatlan igazságszolgáltatás terén lévő hiányosságokat, sem a kisebbségi kérdéseket. Felhívták Pöttering figyelmét olyan, az elmúlt két év Romániáról szóló országjelentéseiben már szereplő fontos kérdésekre, mint a kommunizmus alatt elkobzott tulajdonok visszaszolgáltatása, a magyar felsőoktatás kérdése, a szubszidiaritás és az önkormányzatiság, a s zubszidiaritás és a kulturális autonómia ügye. Pöttering Tőkés szerint ígéretet tett, hogy ezekben a kérdésekben továbbra is követni fogják a romániai helyzet alakulását. A megbeszéléseken szóba került a romániai belpolitikai helyzet is, így a köztárs asági elnök, Traian Basescu elmozdítását célzó, ám kudarcot vallott népszavazás ügye. Tőkés szerint elmondták: bár Basescu nézetei kisebbségi szempontból nem sokban különböznek a többi vezető román politikustól, de a korrupció elleni fellépésben, a kommuni sta bűnök leleplezésében, a secus dossziék átadásában példás eredményt mutat fel. "Sajnálatosnak tartjuk, hogy a magyarságot az RMDSZ belerángatta ebbe az áldatlan népszavazási ügybe" - mondta Tőkés. Szerinte Basescu megerősítésével megszilárdult a románia i belpolitikai helyzet, s adva vannak az uniós reformok folytatásának feltételei. Végül a közelgő romániai EPválasztásokról szólva a püspök elmondta az MTInek: ő kérte tárgyalópartnereit, hogy monitorozzák, ellenőrizzék a romániai helyzetet a voksol ás előtt. Nehogy ugyanaz forduljon elő, mint 3 éve, amikor a választási procedúra révén a Magyar Polgári Szövetséget egyoldalúan kiszorították a választásokból. "Még mindig fennáll a veszélye annak, hogy Romániában a szabad választás nem érvényesül: de én remélem, hogy 140 ezer támogató aláírással a hátam mögött elindulhatok a választásokon" - mondta Tőkés. vissza Elsődleges az Adria és a Barátság összekapcsolása Budapest, 2007. július 10., kedd (MTI) - Elsődleges felada t az Adria és a Barátság kőolajvezeték összekapcsolása - hangsúlyozta Viktor Juscsenko ukrán elnök kedden Budapesten a Széchenyi Tudományos Társaság rendezvényén elmondott beszédében. Az Adria és a Barátság kőolajvezeték integrációja elsődleges fontos ságú gazdasági projekt számunkra, úgy gondoljuk: e projekt megvalósításának nincs politikai akadálya - hangsúlyozta Viktor Juscsenko. Az ukrán elnök stratégiai célnak nevezte a nyugateurópai és az ukrán villamosenergiahálózat összekapcsolását is. A villamosenergiatermeléssel kapcsolatban Viktor Juscsenko leszögezte: Ukrajnában az áramtermelést olyan reaktorokban végzik, amelyek a legmodernebb biztonsági rendszerekkel vannak felszerelve. Kedd esti beszédében is kiemelte az ukrán elnök azt, h ogy országa hatvanmilliárd köbméter befogadóképességű gáztározóval rendelkezik, amelyből Magyarország számára is biztosítana kapacitást. Az államfő rámutatott, hogy Ukrajna stabil makrogazdasági adatokkal rendelkezik: tavaly nyolc százalékkal nőtt a GD P, egyszámjegyű volt az infláció és évente egymillió új munkahely jön létre. Ukrajnáé a világ egyik legnagyobb gázszállító hálózata, a több mint 35 ezer kilométer hosszú rendszerhez 13 földalatti gáztározó is csatlakozik - sorolta az adatokat Juscsenko . Az ország területén évente 120130 milliárd köbméter orosz gáz áramlik át. Magyarország mintegy 12 milliárd köbméter gázt kap Ukrajnától (ebből belföldön összesen nyolcmilliárdot hasznosít), kőolajból pedig több mint hétmillió tonna érkezik. Magyarország az ukrán villamos energia legnagyobb importőre: a burstini energiakomplexumból hárommilliárd kilowattóra mennyiséget hasznosít. Az energetikai együttműködéseket a márciusban aláírt magyarukrán cselekvési terv is tartalmazza. Az MTInek az elnöki látogatás előtt nyilatkozó szakértők rámutattak: Magyarország alapvető érdeke, hogy átlátható viszonyok legyenek az ukrán energiatovábbításban, ez azonban sokkal nagyobb kérdés annál, minthogy egy magyarukrán fórumon megoldás szülessen róla. Az egyik pro bléma, hogy az energiatovábbítást az ukrán oligarchák tartják ellenőrzésük alatt, a másik, hogy a rendszerek nagyon rossz technikai állapotban vannak, a felújításukra pedig nincs pénz - mutattak rá az elemzők . vissza