Reggeli Sajtófigyelő, 2007. július - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-07-09
6 Sanader: Szerbiának benne kell kennie a csatlakozók következő csoportjában Vajdaságma.info 2007. július 7. [22:55] Ivo Sanader horvát miniszterelnök ma Dubrovnikban kijelentette, hogy nehéz lenne elképzelni Szerbia nélkül az EUhoz és a NATOhoz csatlakozó országok újabb csoportját, írja a Beta. Sanader a Croatiacsúcs ülésszakán mondott beszédében kiemelte, hogy a térség fejlődése nem lehetséges Koszovó kérdésének rendezése nélkül. Daniel Fried amerikai államtitkárhelyettes kifejezte reményét, hogy a következő évtized az EUcsatlakozás s zempontjából DélkeletEurópa számára az lesz, ami az előző évtized volt KözépEurópa számára. A legnagyobb akadálya ennek Koszovó. Szerinte Ahtisaariterv üzenetei teljesen világosak. Szerinte most a BT van lépésen, amelynek döntést kell hoznia Koszovó jöv őbeni státusáról. vissza Fried: Koszovó helyett EUcsatlakozás Vajdaságma.info 2007. július 7. [19:27] Daniel Fied amerikai külügyi államtitkárhelyettes felszólította Szerbiát, hogy ne követelje Koszovót, hanem inkább v álassza az EUn belüli jövőt, jelenti a Beta. Az amerikai politikus szerint Koszovót Milošević már elvesztette, a kérdés az, hogy Szerbia akarjae Európát. Fried szavai szerint a dubrovniki Balkánértekezlet üzenete, hogy sikeresen be lehet fejezni az uni ós integrációt, mint ahogy a középeurópai országok tették. Azzal a feltétellel, hogy áthidalják az akadályt, amelyet Koszovó státusénak kérdése támaszt. Az az irónia, mondta Fried, hogy egyetlen ország, amelyben a szerbek együtt élhettek, az Jugoszlávia volt, amelyet a szerb nacionalisták megsemmisítettek a kilencvenes évek háborúiban. Más lehetőség, hogy a szerbek együtt legyenek egy politikai közösségben, csak a csatlakozás az Európai Unióhoz. Arra a kérdésre, hogy az albánok türeémet tanúsítanake a to vábbi rendezés sorén, Fried kijelentette: hallották Bush elnököt, a megoldás Koszovó függetlensége lesz. Slobodan Samardžić szerint hamis az a dilemma, amit Fried felvetett, hogy vagy Koszovó, vagy az EU. Határozottan elutasítjuk az amerikai felhívást, ho gy Szerbia területén egy másik albán állam alakuljon. vissza Régiók; válság van - reform nincs Népszabadság • Bilecz Endre • 2007. július 9. Érdemese 2007ben a helyi politika, különösen az önkormányzatiság és a terüle tfejlesztés reformjáról, a kétharmados konszen zust igénylő törvénymódosításokról beszélni? Az országos politikát 2006 óta a nyílt konfrontáció uralja. S a népszavazási kezdeményezések nyomán a helyzet ezután sem változik. Egymásra acsarkodó pártoknak nem konszenzusra, de nem is a helyi közösségek ön rendelkezésére van szükségük. Igazán komoly, gyökeres regionális önkormányzati és területfejlesztési reformok konszenzuskényszer és/vagy a saját parlamenti oldal kétharmados többsége idején sem születtek. Gondoljunk az 1990ből örökölt önkormányzati törvén yünkre, illetve a tervezésistatisztikai "megyerégiók" összetákolására 19961997 tájékán. Ennél rosszabb csak az Orbánkormány idején történt: nem történt semmi a regionális reformpolitikában! Szinte nyom nélkül suhant át a társadalmi rendszerváltás és az EUbelépés árnya a magyar vidéken. A történelmi változások nem fejlődést, valódi szabadságot, tényleges demokráciát hoztak a helyi társadalmaknak. Szaporodnak a válságjelenségek a lokális közösségekben, sűrűsödnek a területi válsággócok - a problémák meg oldatlanok. Ezért szükséges, ezért kell elsősorban a regionális reformpolitika hiányáról beszélnünk és kell(ene) valamit végre tenni is. A válságjelenségek fő forrása 1990 óta a változatlanul hagyott negatív történelmi örökség: a központi államhatalom ur alja a helyi közigazgatást, a helyi gazdálkodást, költségvetést. Ezáltal a helyi szellemi és önkormányzati autonómia sem működik. Területi közigazgatási hivatalaink zöme dekoncentrált, vagyis a minisztériumoktól, a kormány szerveitől függenek, és a regioná lis területfejlesztési intézményeknél is ugyanez a helyzet. Az erőforrások elosztásának, felhasználásának jogával szinte kizárólag a kormány rendelkezik, a helyi hatalom, s a helyi társadalom kiszolgáltatott. Ráadásul mind Orbán, mind Gyurcsány regnálása i dején - a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) közvetítésével - a kormányfő személyes akarata, hatalma érvényesül. Nem
