Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-05
11 Eva Maria Barkit a román nemzeti állam terül eti egysége elleni uszítás vádjával eddig már háromszor tiltották ki Románia területéről, egyszer 1994ben, 1998ban pedig két alkalommal. vissza Újratöltve − A Fidesz és Trianon HVG 2007. június 04. 18:02 | A bűnbak ok és nemzetárulók sorra vétele, kormányellenes kirohanások, 64 vármegye, lobogó árpádsávosok. Magyarnyúzó rácok, tótok, mócok, francúzok. Nincs a teremtésben vesztes, csak mi. Könny és harag. A hétvégi Trianonmegemlékezések nagyjából a szokásos mederben zajlottak volna, ha a fideszes Németh Zsolt nem veszi el a Trianonspecialista revizionisták elől a showt. Tavaly az országgyűlési választások előtt néhány nappal meglepő közlemény jelent meg a Fidesz honlapján. A Pokorni Zoltán által szignált szövegbe n az alelnök a Fidesz nevében Trianonemléknap bevezetését javasolta az iskoláknak. Másnap a párt sajtóosztálya még meglepőbb bejelentést tett, miszerint a hivatalosnak látszó közlemény voltaképpen „kalózközlemény”. Hammerstein Judit, a párt sajtófőnöke mé g rendőrségi feljelentést is kilátásba helyezett az „ismeretlen elkövetőkkel” szemben. A nyomozás eredményéről semmit sem tudni, mint arról sem, hogy a Fidesz sajtóosztályáról szétemailezett kalózszöveg hogyan kerülhetett fel a párt portáljára, ha a kezde ményezés „kalóz” volt. A kampány finisében nem túl nagy figyelmet kapott ötlet vagy kalózötlet most, a hétvégi Trianonmegemlékezéseken új életre kelt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi és határon túli magyarok bizottságának elnöke a tapolcai Trianonemlékműnél bejelentette: pártja és a KDNP törvényjavaslatot nyújt be arról, hogy a trianoni békeszerződés aláírásának napja, június 4. legyen a magyar összetartozás napja. Tekintve, hogy a két párt már be is nyújtotta a törvényjavaslatát, és egyelőre még n em jött helyreigazítás, érdemes komolyan venni a kezdeményezést. A (kalóz)ötlet persze ma is éppen olyan rossz, mint tavaly volt. De arra azért jó, hogy aki ezt ki meri mondani, az a kezdeményezés támogatói szemében végérvényesen kiiratkozzon a nemzetből. Igaz, a végletes fogalmazással érdemes nekünk is csínján bánni. A Fidesz példája azt bizonyítja, van lehetőség a megújulásra. 1990. június 4én Szabad György, az Országgyűlés MDFes elnöke azzal fordult a képviselőkhöz, hogy „a mai napon emlékezzünk meg a számunkra oly tragikus trianoni béke 70. évfordulójáról egyperces néma felállással. Kérem képviselőtársaimat, álljunk fel!” Mire a Fideszfrakció testületileg kivonult. Arra is emlékszünk még, hogy Kövér László és maga Németh Zsolt is határozottan elutasí totta a kettős állampolgárságról szóló népszavazási kezdeményezést, hogy aztán 2004. december 5. közeledtével a pártvezetés formális döntése nélkül is feltakarjon Orbán Viktor mellé, és támogassa azt. Most a kormánypártok – bár ritka rossz helyzetben van nak – aligha tehetik meg, hogy támogassák a Fidesz és a KDNP törvényjavaslatát, az ugyanis szükségtelenül megterhelné a környező államok és Magyarország kapcsolatait, illetve gátolná a magyar közösségek autonómiatörekvéseit. Az sem segíti az előterjesztés esélyeit, hogy a tervezet preambuluma a 2004. december 5iki népszavazást emlegeti, hiszen akkor a kormánypártok határozott nemet mondtak a határon túli magyarok automatikus kettős állampolgárságra, és ezért a „nemzeti oldaltól” megkapták a nemzetáruló – a zóta állandósult – jelzőt. A tapolcai gondolat A rutinos külpolitikusnak számító Németh sem gondolhatja komolyan, hogy a szlovákokat, románokat, ukránokat vagy szerbeket most majd sikerül meggyőzni arról, hogy – mint Tapolcán mondta – „Trianonnal végső s oron senki sem járt jól, még a látszólagos győztesek sem”. És nyilván tudnia kell neki és a törvényjavaslatot vele együtt jegyző KDNPs Simicskó Istvánnak is, hogy az ifjúságnak ma is van lehetősége tájékozódni Trianon következményeiről és a határon túl él ő magyar közösségekről, ehhez egy újabb, érzelmileg túlfűtött nemzeti emléknap, gyásznap már nem sokat tehet hozzá. Persze, ha a cél valóban a történelem megismerése, nem pedig nemzeti színű propaganda. Mi történt, hogy ütött az óra, és most törvényt kell alkotni az emléknapról? Éppúgy, ahogy a két világháború közt nem volt olyan parlamenti párt, amelyik ne küzdött volna a trianoni békével meghúzott határok revíziójáért, úgy
