Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-04
25 határon túli magyarokért. Más alkalommal is szóvá te ttük már, hogy az új helyzetben az új megfogalmazással kezdődik a hiba, hiszen egy államnak lehetneke "érzései"? Létezike az "érzés" mint jogintézmény? Szomszédságunk legnagyobb változása a Szovjetunió felbomlása volt. Ennek volt békés eseménye az 1991 . december 1jén tartott népszavazás Ukrajna függetlenségéről. A kárpátaljaiak kiharcolták, hogy a megye különleges önkormányzati státusára is szavazhassanak. A Beregszászi járásban elérték, hogy Magyar Autonóm Körzet létrehozásáról is voksolhassanak. Mind két kérdésre elsöprő igennel szavaztak. Leonyid Kravcsuk akkori ukrán elnök azonban elsikkasztotta e népszavazás eredményeit. A Magyar Köztársaság miniszterelnöke pedig 1991. december 6án aláírta magyar – ukrán alapszerződést – anélkül, hogy az öt nappal ko rábbi népszavazás eredményeit belefoglaltatta volna; belefoglalták ellenben azt, hogy a két országnak egymással szemben "nincs és nem is lesz területi követelése", kizárva így a helsinki záróokmány szerinti békés határváltoztatás lehetőségét is. Ez az alap szerződés is oka, hogy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Magyar Tanárképző Főiskola épületét – amelyet a magyar állam költségén tataroztak ki – a közelmúltban az ukrán hatóságok el akarták venni. És annak is, hogy a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti S zínház már szinte teljesen romba dőlt. (Az intézmények működési feltételei pedig a magyarországi támogatások radikális csökkenése miatt romlanak. De mi várható a határon túli magyarok ügyében egy olyan kormánytól, amely a határon inneniek életét is minden lehetséges módon ellehetetleníti?!) Elszalasztott lehetőség volt Csehszlovákia 1993. január 1jei felbomlása is. Csehország és – a második világháború végén a csehszlovák kontinuitásban a győztesek (!) közé ültetett – Szlovákia a Benesdekrétumokat bevihet te az unióba; a szlovákiai magyarok pedig nem kaptak autonómiát. Hat év múlva, 1999ben Magyarország az Egyesült Államok felvonulási területe volt KisJugoszlávia bombázásához – anélkül a politikai ellentételezés nélkül, amely szavatolta volna a vajdaság i magyarok háború utáni biztonságos fejlődési lehetőségeit. Hat évre rá, 2005ben a magyar parlament minden követelés nélkül ratifikálta az EUcsatlakozásról szóló román szerződést. Most szenvedjük a székely autonómia huzavonáit, a Babes – Bolyai Egyetem ké tnyelvűségi harcait, a Sapientia elszegényedését… De Trianon keserű következményein mégis lehet enyhíteni. A falakat (a szögesdrótokat) le lehet bontani. E küzdelem azonban inkább az egyházak, a civilek térfelén folyik. Jó példa erre a szelmenci szögesdró tbontás és határnyitás. Vagy a Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata, amely 1995ben azzal a céllal jött létre, hogy az anyaországi és a határon túli református egyházmegyék munkáját összehangolja és segítse. Alig tíz évvel később, 2004ben, megszü letett a Kárpátmedencei Magyar Református Generális Konvent is, hogy csökkentse a magyar ajkú reformátusság Trianon miatt bekövetkezett széttagoltságát. (Mindezt megelőzte egy másik esemény, II. János Pál 1993. május 30án kelt Hungarorum Gens című aposto li konstitúciójában a magyar római katolikus egyházmegyéket – miközben a világ akkor már deklaráltan a határok légiesítése felé haladt – a trianoni határok szerint szabta át.) Magyar katolikus papok és szerzetesek azonban, például a ferencesek, emberfelett i munkát végeznek azért, hogy a határon túli magyarokat lélekben, testben segítsék. Mert dolgoznunk, egymásért tennünk, magunkat feláldoznunk – lehet. Határok felett, határoktól függetlenül. Határok ellenében. vissza Zelei Miklós vezető szerkesztő Megtarthatják a választást Ukrajnában Népszava 2007.06.04. Ha átmenetileg is, de megoldódhat az ukrajnai belpolitikai válság. A parlament pénteken késő este mégis megszavazta a választási törvény módosítását, és a szeptemb er 30án megrendezendő előrehozott választás finanszírozásáról szóló jogszabályt. Viktor Juscsenko elnök ultimátumot intézett a törvényhozáshoz, a Radához: pénteken fogadja el a voksolást lehetővé tevő törvényeket. Az elnök egy héttel korábban állapodott m eg Viktor Janukovics miniszterelnökkel az előrehozott választások kiírásáról. Juscsenko április 2án oszlatta fel a parlamentet, Janukovics és koalíciója azonban nem volt hajlandó belenyugodni a döntésbe. Megfigyelők szerint az előrehozott választás csa k átmenetileg jelenthet kiutat a válságból, az új voksolás aligha változtat jelentősen a mostani parlamenti erőviszonyokon. vissza Népszavainformáció
