Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
7 Az átal akulások társadalmi hatásaival kapcsolatban kiemelte, hogy a rendszerváltás után tömegessé vált a munkanélküliség, az árszínvonal a korábbi ötnyolcszorosára emelkedett, miközben jelentősen csökkentek a reálbérek, s megjelent a nyomor. "A lakosság 3060 sz ázaléka a vesztesek közé került" - mondta Berend T. Iván. Szavai szerint a sokkhatás azonban nem annyira anyagi, mint inkább kulturális okokra vezethető vissza, arra, hogy megszűntek a megszokott intézmények, s átalakult az értékrend. Mint mondta, az egy munkahelyhez való ragaszkodás többé nem érték, ahogy korábban nem tartozott az értékek közé a kockázatvállalás. Az új értékek csak generációváltással gyökeresedhetnek meg véglegesen - hangsúlyozta a professzor. Az átalakulások pozitív momentumai közé sorolta a piacgazdaság kialakulását, a modern technológiák és üzemszervezés meghonosodását, az export új szerkezetét. Kiemelte: mindebben óriási szerepe volt az Európai Uniónak, amely 2000 és 2013 között 145 milliárd eurót adott, ad segélyként a régió országainak, csaknem kétszer annyit, mint a második világháború után a Marshallterv keretében folyósított az Egyesült Államok NyugatEurópának. Szerepet játszottak a direkt külföldi befektetések is, amelyekkel másfél évtized alatt 240 millió dollár érkezett a régióba - mutatott rá Berend T. Iván, hozzátéve, hogy az összeg kétharmadát Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon fektették be. A történész előadása végén a kilátásokról beszélt. Mint mondta, a siker nem garantált. A térség felzárkózása NyugatEurópához "nem irreális cél, de nem is diadalmenet", a folyamatot külső és belső tényezők egyaránt veszélyeztetik. A tudós külön kie melte a politikai és gazdasági stabilitás fontosságát. Szavai szerint, "ha szétnézünk Közép- és KeletEurópában, virágzik a populizmus", ám az EU közreműködésével, amely támogatja a regionális fejlesztéseket", lehetőség van a nehézségek leküzdésére. Végső konklúzióként Berend T. Iván kifejtette, hogy ha sikeres lesz a felzárkózás, a középkeleteurópai régió, amelynek országait leginkább a hasonló problémák kötik össze, eltűnik, "beolvad Európa testébe". vissza Nagy érdeklődés az európai uniós források iránt Budapest, 2007. június 26., kedd (MTI) - A korábbinál szigorúbb feltételek nem tántorították el a pályázókat, a június 11én zárult négy GOP (Gazdaságfejlesztési Operatív Program) és egy KMOP (Középmagyarorsz ági Operatív Program) pályázat 23,5 milliárd forintos keretére 47 milliárd forintnyi igény érkezett - mondta el Ormosy Gábor, a Magyar Gazdaságfejlesztési Központ (MAG) Zrt. vezérigazgatója kedden Budapesten, egy szakmai rendezvényen. A mikro- és ki svállalkozások technológiai fejlesztését szolgáló két pályázat (a GOP 2.1.1/A és a KMOP 1.2.1/A) november 30áig még nyitva lesz. Folynak az egyeztetések arról, hogyan lehetne átcsoportosítani a támogatási összegeket - derült ki. Kállay László, a Gazd asági és Közlekedési Minisztérium (GKM) főosztályvezetője a rendezvényen úgy vélekedett, erre a későbbi felhasználás terhére lehet esély, a prioritások között kevésbé lehet átcsoportosítani, legfeljebb egy későbbi szakaszban lehet erről szó. A főosztá lyvezető elmondta: a vissza nem térítendő támogatások szerepe a kormány szándéka szerint csökkenni fog. Ezek kedvező, de nem minden kockázatot nélkülöző források a vállalkozások számára, ha ugyanis a támogatási feltételeket nem tudják teljesíteni, a támoga tási összeget jelentős kamattal terhelten kell visszafizetni, ahogy ez már elő is fordult - hívta fel a figyelmet. A kis- és közepes vállalkozások (kkv) jövedelemtermelő képessége jelentősen elmarad az uniós átlagtól és a nagyobb cégekétől is. Az össze s vállalkozáson belül 99,9 százalékot képviselő kkvk az alkalmazottak 68,9 százalékát foglalkoztatják, részesedésük az árbevételből ugyanakkor 62,5, a versenyszféra hozzáadott értékéből 50,8, az exportból 35,3 százalék, míg a vállalati szféra saját tőkéjé ből 51,2 százalékkal részesednek. A kkvk fejlesztése területén a cél a versenyképesség növelése, aminek eszközei többnyire a GOPban jelennek meg vissza nem térítendő támogatások és visszatérítendő pénzügyi eszközök formájában. A pályázatok keretössz ege 576,3 milliárd forint, a Jeremie típusú pénzügyi programoké 190,7 milliárd forint. Az első pályázatokat januárban hirdették meg, a második szakaszé júliusban, a harmadiké szeptemberoktóberben lesz - mondta a főosztályvezető. Az NFT I. időszakában legtöbbször a hosszú átfutási időt kritizálták, azt, hogy sokáig tart az értékelés, a szerződéskötés és a kifizetés - emlékeztetett Ormosy Gábor. Bonyolultnak tartották az intézményrendszert, túlzottnak az adminisztrációs terheket és a biztosítéki elváráso kat. Ezekre válaszul számos intézkedés született, ilyen volt például a biztosítéki rendszer könnyítése, számos jogszabály egyszerűsítése (hatását a GOP kiírásokban Ormosy Gábor szerint már érezni lehetett), a pályáztatási stratégia változtatása, az intézmé nyrendszer egyszerűsítése, az átláthatóság növelése - sorolta a MAG vezérigazgatója.
