Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
8 Elmondta, a gazdaságfejlesztő pályázatokat kezelő MAG hat szervezetből jött létre. Az integráció előnye, hogy így bevezethető a legjobb gyakorlat, standardizálhatók a követelmények. A támogatásközvetítésben szemléletváltás következett be, a mottó: közszolgálat versenypiaci hatékonysággal. A MAG vezérigazgatója a június 11ével zárult pályázati szakaszt egyértelmű sikerként értékelte. Elmondta:_ a pályázatok mintegy 50 százaléka az utolsó három napon belül érkezett. A GOP keretében 499 darab, a KMOP keretében 253 pályázatot regisztráltak. A nyertesek száma meghaladja a 460at, a szerződéskötés megkezdődött. A döntési idő három hétre rövidült, ami Ormosy Gábor szerint minden várakozást felülmúl. A Középmagyarországi Régióban a mikrovállalkozások eszközbeszerzési pályázati kerete másfélszeresére, 800 millióról 1,2 milliárd forintra nőtt. Május 11ével több feltétel változott. Így például enyhítettek azon az el őíráson, hogy egy pályázónak egy évben a GOP 2. prioritás keretében csak egy nyertes pályázata lehet. Egy pályázó továbbra sem nyerhet két pályázattal egy pályázati kiírásban, de a prioritáson belül igen. A GOP 2.1.1/A és a KMOP 1.2.1/A jelű pályázat esetében az igényelhető támogatás összegének maximuma 5ről 10 millió forintra emelkedett. Több pályázat esetében az árbevételvállalást korábban kizárólag forintban lehetett értelmezni, most már euróban is, ezáltal az exportáló vagy euróban elszámoló cége k árfolyamkockázata csökken. További változás, hogy az árbevételvállalás alapját képező bázisérték a pályázat benyújtását megelőző év árbevétele lett. Korábban a megvalósítás éve és a beadást megelőző év közül kötelezően a magasabbat kellett bázisnak venni. Változott az árbevételvállalás rendszere is: alternatívaként választható olyan mérési alap is, amely figyelembe veszi az infláció mértékét. A módosítások visszamenőleges hatályúak, a támogatási szerződéseket már az új, kedvezőbb kondíciók ala pján kötik meg. vissza Az Európa Tanács a kisebbségi nyelvek fokozottabb védelmére kéri Magyarországot S. Tóth László, az MTI tudósítója jelenti: Strasbourg, 2007. június 26., kedd (MTI) - Az Európa Tanács (ET) miniszt eri bizottsága arra kér i a magyar hatóságokat, hogy javítsanak a kisebbségi nyelveken történő oktatás pénzügyi feltételein, segítsék új, kétnyelvű iskolák létrejöttét az oktatási rendszer minden szintjén, s hozzanak határozott intézkedéseket azért, hogy biztosítani lehessen a ci gány nyelvek oktatását, illetve az ezeken történő tanítást. Egyebek között ezt tartalmazza az a határozat, amelyet a miniszteri bizottság - az emberi jogokkal, a demokratikus intézményrendszer működésével foglalkozó Európa Tanács egyik döntéshozó szer ve - hozott a múlt héten, s amelyet a hét elején hoztak nyilvánosságra a szervezet székhelyén, Strasbourgban. A határozat emellett sürgeti, hogy nőjön a kisebbségi nyelveken nyújtott médiaprogramok száma, hozzanak létre olyan rendszert, amely a kisebbségi nyelveken dolgozó újságírók és más médiamunkatársak képzését segíti, s javítsák a különböző oktatási és kulturális létesítmények átadásának feltételeit a kisebbségi önkormányzatoknak. A határozat egy szakértői bizottság vizsgálatán alapul: ez a testül et rendszeresen ellenőrzi, hogy az ET tagállamai miként hajtják végre a Regionális és Kisebbségi Nyelvek Európai Chartáját, azt a nemzetközi egyezményt, amely e nyelvek megőrzését, használatát segíti, s amelyet Magyarország is aláírt még 1992ben. A bizott ság 2006ban a helyszínen járt, találkozott a kisebbségek képviselőivel, kormányzati illetékesekkel. Részben személyes tapasztalatai, részben pedig a magyar kormány ezt megelőző, 2005 novemberében átadott részletes tájékoztató anyaga alapján készítette el újabb, immár harmadik jelentését. Magyarországon 14 regionális, vagy kisebbségi nyelv áll a charta védelme alatt. A szakértői bizottság anyagára reagált a budapesti kormányzat, s ezt a dokumentumot szintén nyilvánosságra hozták Strasbourgban. Válaszáb an a Miniszterelnöki Hivatal illetékes főigazgatója, Németh Erika hangsúlyozza, hogy a legutóbbi, Strasbourgnak elküldött magyar kormányzati jelentés óta számos pozitív fejlemény történt a magyarországi kisebbségek ügyében, amelyek nagyban befolyásolhatják a kisebbségi nyelvek helyzetét. A magyar parlament 2005ben olyan módosításokat fogadott el, amelyek erősítik a kisebbségi önkormányzatok rendszerét, emellett ez utóbbiak az elmúlt két évben újabb oktatási és kulturális intézményeket vehettek kezelés ükbe, s a Magyar Rádió is létrehozott egy új csatornát, kisebbségi programokkal, saját frekvenciával. Az állásfoglalás szerint ezek a példák is mutatják, hogy a kisebbségek támogatása és a kisebbségi nyelvek védelme továbbra is prioritásnak számít Magyaror szágon. A magyar válasznyilatkozat üdvözölte a szakértői bizottság javaslatait, amelyek "fontos elemek lehetnek Magyarország kisebbségi politikája jövőbeli orientációjának meghatározásában". vissza
