Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-27
6 tájékozódás". Szlovákiában nincs olyan hatályos jogszabály, amely - ráadásul egy nem állami, hanem magánvállalkozás keretében megjelenő lapnak - előírhatná, hogy a helységneve ket csakis államnyelven írja. Aki mégis ezt teszi, vagy ennek kikényszerítésével próbálkozik, az számos nemzetközi egyezményt is sért - hivatkozik a szlovákiai magyar nyelvész a kisebbségi jogok nemzetközi szakértőjére, Fernando de Varennesre. Szlováki ában röviddel az 1989es rendszerváltás után kitört az úgynevezett nyelv- és táblaháború, amely az előző, kommunista rezsim helységnévhasználati direktíváinál is durvább eszközökkel igyekezett megvonni a kisebbségek anyanyelvi jogait, mígnem azokat végül a jelenlegi szinten sikerült törvénybe foglalni. Az előző két kormányzati ciklusban, amikor a Magyar Koalíció Pártja (MKP) is a kormánykoalíció része volt, csillapodtak a nemzeti kisebbségek nyelvhasználati jogai ellen berzenkedő törekvések, de az egy éve hivatalba lépett jelenlegi kormány alatt nem ez az első nyelvi jogokat korlátozó kísérlet. Elemzők emlékeztetnek arra, hogy a nyelvháborúk idején Vladimír Meciar koalíciós partnere Ján Slota volt, s most mindketten a jelenleg kormányzó Robert Fico koalíció s partnerei. vissza A nemzeti kisebbségi önkormányzatokról is tárgyaltak a szerb kormányfővel a VMSZ vezetői Fazekas László, az MTI tudósítója jelenti: Belgrád, 2007. június 26., kedd (MTI) - A nemzetiségeket érintő töb b fontos kérdésről tárgyaltak Vojislav Kostunica szerb miniszterelnökkel a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) vezetői - jelentette kedden a Magyar Szó. A legnagyobb délvidéki magyar politikai erő irányításában májusban bekövetkezett személyi változások óta ez volt a magyar vezetők és a szerb kormányfő első találkozója. A megbeszélésen - mint Pásztor István, a VMSZ elnöke az újságnak elmondta - a párt vezetői felvetették, hogy mielőbb meg kellene hozni a nemzeti kisebbségi önkormányzatokként működő n emzeti tanácsok tevékenységét szabályozó törvényt. Elfogadhatatlannak tartották azt a kormánypártok körében felmerült ötletet, hogy a törvény csak a jövő év végén kerüljön a parlament elé, s ebben Vojislav Kostunica is egyetértett velük. A VMSZ politi kusai hangsúlyozták, hogy a nemzeti tanácsokat közvetlenül, a még elkészítésre váró kisebbségi választói névjegyzékeken szereplők szavazatával kell megválasztani (a jelenleg működő nemzeti tanácsokat küldöttgyűlések választották). Azt is kifejtették: bizto sítani kell, hogy a tanácsok gyakorlati feladatokat ellátó testületek legyenek, ne csak a kisebbségi autonómia tényleges hatáskör nélküli látszatintézményei. A Pásztor István vezette küldöttség felvetette, hogy állítsák vissza az északbácskai közigazg atási körzetet, amelyet néhány évvel ezelőtt a bánáti kikindai körzethez csatoltak, s az elképzelést a miniszterelnök is támogatta. Több fontos beruházásról is szó esett a megbeszélésen, köztük a szabadkai Népszínház rekonstrukciójáról. A VMSZ politik usai ígéretet tettek arra, hogy a közeljövőben pontosan megfogalmazzák, melyek azok a költségvetésből finanszírozandó beruházások, amelyeket a legfontosabbnak tartanak. A felkarolandó célok között elsősorban ipari parkok létesítése és mezőgazdasági beruház ások szerepelnek. vissza Berend T. Iván Közép- és KeletEurópa történelmi átalakulásáról Budapest, 2007. június 26., kedd (MTI) - Közép- és KeletEurópa felzárkózása "nem irreális cél, de nem is diadalmenet"; a siker ne m garantált, a folyamatot külső és belső tényezők egyaránt veszélyeztetik - hangsúlyozta Berend T. Iván történész, a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnöke, a Los Angelesi állami egyetem, a UCLA professzora kedden Budapesten. Az előadás alapját a tudós készülő, A szovjet blokkból az Európai Unióba - Közép- és KeletEurópa történelmi átalakulása: sikerek, kudarcok és kilátások című munkája képezte, amelyben Berend T. Iván az 1973 és 2006 közötti időszak gazdaságitársadalmi viszonyait veszi górcső a lá. Mint előadásában rámutatott, az átalakulás az egyetlen út, amely a felzárkózáshoz vezet. A visszaesés elkerülhetetlen volt, ám történtek olyan hibák, amelyek miatt 1989 után a volt szocialista országokban mély gazdasági válság alakult ki és a válto zások a szükségesnél nagyobb tehertételt jelentettek a térség lakosságának. Példaként említette a "lázas felbuzdulást", amellyel az állam visszaszorítását követelték. A tudós ellenpéldaként Szlovéniát, a térség legsikeresebb országát hozta fel, ahol na gyon óvatosan privatizáltak, s csupán 2000 után, az EU nyomására fogtak hozzá nagyobb mértékben az állami tulajdon lebontásához. A másik hibának Berend T. Iván az elsietett nyitást nevezte, azt, hogy a régió országaiban a gyorsaság önmagában értékké vá lt. Mindennek következtében a térség gazdaságainak teljesítménye, amely az 1820as évektől, a statisztika megjelenésétől kezdve a nyugateurópai szint 4550 százalékát tette ki, 1993ban 30 százalékra esett vissza - mutatott rá a történész.
