Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-16
20 A sikeres külpolitikához létfontosságú a szervezeti és tudományos háttér biztosítása. A középméretű uniós és globálisan kisméretű Magyarország nemzeti érdekérvényesítésében az intellektuális erő biztosítása, újraterem tése és megszervezése megsokszorozhatja a lehetőségeket. Az ezt szolgáló intézményi keretek kiteljesítésének és finanszírozásának biztosítása elemi feltétele a magyar külpolitika megújításának. Az országkép, a nemzetkép tudatos formálása céljából, a külp olitikai érdekérvényesítés miatt fontos tennivaló egy Magyar Nemzetkép Tanács létrehozása. Magyarország tekintélye távolról sem romlott annyira az elmúlt évben, mint azt mi idehaza hisszük. Nem történt helyrehozhatatlan tekintélyvesztés. Külföldön messze n em olyan rossz az ország megítélése, mint ahogyan a magyar lakosság esetleg gondolja, vagy amiként azt némely, különösen a jobboldali orgánumok, sugallják. Magyarország uniós megítélésében a konvergenciaprogrammal kapcsolatos huzavona átmenetileg valóban r ontott. Az őszi zavargások ténye azonban inkább csak nekünk volt újszerű és sokkoló. Máshol, Párizsban, Berlinben vagy a minap Tallinnban - is előfordultak ilyen események. Egy ország megítélését tartósan nem ez határozza meg. Magyarország nemzetközi presz tízsét azok tudják igazán rontani, akik - bármilyen mezben is vannak - vádlóként lépnek fel hazánkkal szemben nemzetközi fórumokon. A határokon túl élő magyarok érdekeinek nemzetközi érvényesítése céljából létre kellene hozni a Magyar Világtanácsot, mint nemzetközi téren működő nem kormányzati szervezetet, mivel a Magyarok Világszövetsége nem alkalmas a hatékony nemzetközi kisebbségvédelemre. Medgyessy Péter volt miniszterelnök 2003ban az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt vállalta, hogy Magyarors zág létrehozza az Nemzeti Kisebbségek Európai Központját, amely azóta sem valósult meg. Megengedhetetlen lenne, hogy az ország érdekei számára is létfontosságú ügyekben olyan ígéreteket tegyünk, amelyeket nem valósítunk meg. Tudományos teambe vagy Oroszo rszág Intézetbe kellene szervezni az orosz relációval foglalkozó kutatókat, szakembereket. Hasonlóképpen létre kellene hozni e terület szakértőinek összefogására, politikaorientált kutatási projektek támogatására egy Balkanisztikai Intézetet is. Az EU ta gállamaival foglalkozó magyar szakértőket, kutatókat, nyelvtanárokat állami támogatással, országonként, illetve régiónként (pl. skandináv, ibériai, Benelux) baráti társaságokba, klubokba kellene szerveznünk. Ezek a körök egyben lobbicsoportként is működnén ek az adott ország irányában a magyar érdekek hatékony érdekképviselete céljából. vissza Bukarest "beavatkozást” emlegetett - Markó: természetes, hogy Budapest figyel az erdélyi magyarok helyzetére Népszava 2007. június 16. Szerző: Kepecs Ferenc "Magyarország beavatkozik Románia belügyeibe”, "Etnikai alapú igazságszolgáltatást követel az erdélyi magyarok számára” – így kommentálták a pénteki román lapok azt a tényt, hogy a budapesti külügyminisztérium nyilvános állásfoglalá sban kommentálta a Markó Béla RMDSZelnök, miniszterelnökhelyettes, Nagy Zsolt miniszter és három további RMDSZtag ellen indított romániai ügyészségi vizsgálatot. Mint a lapok kiemelték, Calin Popescu Tariceanu román miniszterelnök megütközött azon, ho gy Budapest nem diplomáciai úton, a nyilvánosság kizárásával hozta Bukarest tudomására álláspontját. Tariceanunak elvileg nem lett volna kifogása a közzététel ellen, de elvárta volna, hogy erre csak később kerüljön sor. A rosszalló magyar vélemény abban a közleményben kapott nyilvánosságot, amelyet Szőke László külügyminisztériumi szakállamtitkár és Ireny Comaroschi budapesti román nagykövet szerdai találkozójáról adtak ki Budapesten. A közlemény szerint Budapesten aggályokat kelt az öt magyar politikus el leni eljárás, mert ezek az RMDSZ elleni politikai törekvéseket is szolgálhatnak. A közzététel ellen tiltakozott a román külügyminisztérium is, a diplomá ciai gyakorlatban szokatlan lépésnek nevezve azt, és azt hangsúlyozva, hogy Romániában egyetlen személy ellen sem indul eljárás etnikai alapon. Megkérdeztük Odze György külügyi szóvivőt, mit szól a román vádakhoz. Válaszában a diplomata leszögezte: a külügyminisztérium állásfoglalása általunk problematikusnak tekintett jelenségre hívta fel a figyelmet. Úgy érezzük: a magyar – román kapcsolatok vannak olyan szinten, hogy ezt nyugodtan megtehessük, s véleményünk szerint az ügy nem fenyegeti a két ország viszonyát. Hiszen egy dolog a két kormány közötti kapcsolat, és más az,
