Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-16
21 hogy szóvá teszünk bizonyos jelenségek et. S miután a magyar állásfoglalásra megérkezett a román válasz, nem kívánjuk a nyilvánosság előtt folytatni a polémiát – mondta a szóvivő. Markó Béla RMDSZelnök és miniszterelnökhelyettes – a vizsgálatok egyik érintettje – kérdésünkre válaszolva elmon dta: ő korábban szóvá tette, Magyarország nem lép fel erőteljesen annak kapcsán, hogy sorra indulnak a bűnvádi eljárások az RMDSZ vezetői ellen. Ezért helyesnek tartja, hogy a magyar kormány most egyértelműen megnyilatkozott. Azokat a romániai véleményeket , amelyek szerint ez a belügyekbe való beavatkozás lenne, egyenesen nevetségesnek – ugyanakkor azonban rendkívül veszedelmesnek – tartja. "Nem hiszem, hogy vissza kellene térnünk az 1989 előtti kommunista időkhöz, amikor a belügyekbe való beavatkozásnak ta rtottak minden, a Romániában élő kisebbségek helyzete iránti érdeklődést. Nem akarjuk ezt megint megélni egy olyan korban, amikor Románia is, Magyarország is európai uniós tagország. Teljesen természetesnek tartom, hogy Magyarország figyelemmel követi az e rdélyi magyarok helyzetét, és felemeli szavát, valahányszor jogsértést tapasztal” – mondta Markó. "Azzal azonban egyetértek – folytatta a politikus – , hogy etnikai alapú igazságszolgáltatásról van szó. Merthogy pontosan ilyen alapon indított eljárást az ü gyészség négy kollégánk ellen, azt hangoztatva, hogy ezek politikai kritériumok mentén nyújtottak költségvetési támogatást bizonyos magyar közösségek útjai, iskolái és óvodái számára. Vagyis a kifogás lényegében az, hogy a vádlottak képviselték szavazóik é rdekeit” – mutatott rá Markó. vissza Együtt a Kárpátmedence kamarái? Népszava 2007. június 16. Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke pénteken Kecskeméten, a Kárpátmedencei Vállalkozók Fórumán tartott megnyitó beszédében javasolta a kamarai együttműködés intézményesített formájának létrehozását. Kamarai szakemberek és gazdasággal foglalkozó szakpolitikusok összefogásával, a Kárpátmedencei Képviselők Fóruma szatelit szervezeteként alakuljon meg a Kárpátmedencei kamarai e gyüttműködés – mondta a házelnök. Szili Katalin hangsúlyozta, hogy ez a szervezet motorja lehet a határ menti perifériális térségek és a centrális térségek fejlettségének egymáshoz közelítésében. Véleménye szerint döntő lesz az, hogy hogyan sikerül a határ ok nélküli Európa határtalan gazdasági lehetőségeit kihasználni. vissza Pénzügyi bírálat a külügynek Magyar Hírlap 2007. június 16. Bírálta a külügyminisztérium gazdálkodását az Állami Számvevőszék (ÁSZ) jelentése. Évr ől évre hatalmas összegeket emészt fel a minisztérium, valamint a hozzá kapcsolódó intézményi hálózat. Öt év alatt 269 milliárd forintot költött el a Külügyminisztérium, áll az Állami Számvevőszék jelentésében. A minisztérium és intézményei feladatköré t jogszabályok határozzák meg, a rendelkezések azonban sűrűn változtak az elmúlt öt évben. Emellett az átfedések is gyakoriak, olvasható a dokumentumban. Az elemzők arra is kitértek a beszámolóban, hogy a szabályok módosítását, a háttérintézmények megszünt etését vagy az újabbak alapítását nem támasztották alá hatástanulmányokkal, minden különösebb tartalmi indoklás nélkül hajtották végre őket. A minisztériumi intézmények ezernyolcszázkétezer főt foglalkoztattak átlagosan, a külképviseletek munkáját azonban egyre több, 2006ban már közel nyolcszáz helyi alkalmazott is segítette. Az utolsó vizsgált évben mintegy hatvan százalékkal haladta meg a kiküldöttek létszáma a központ dolgozóiét. A minisztérium a külképviseletekre fordítja a legtöbb pénzt 2003 óta. A minisztérium kiadási főösszege 48 milliárd 322,4 millió forint lesz 2007ben, ígérte tavaly év végén Göncz Kinga. Ez három százalékkal magasabb, mint az előző évi összeg, és továbbra is a külképviseletekre fordítják a legtöbb pénzt: a teljes költségvetés hozzávetőleg hetven százalékát. Az idén január 1jével megszüntetett Teleki László Alapítvány működését és gazdálkodását is bírálja a jelentés. A kormányzat nem felügyelte megfelelően a szervezetet, ez vezetett a szabálytalanságokhoz – állítják. Az alapí tvány feladatait a Külügyi Intézet vette át, de a változtatás nem hozott kimutatható megtakarítást az elemzők szerint. A
