Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-14
16 Megtörténtek a törvénymódo sítások − A képviselők megszavazták a VMSZ javaslatát is, amivel az ombudsman az emberi jogok védelme mellett a kisebbségi jogok védelmével is foglalkozik Magyar Szó 2007.06.14. A Szerbiai Képviselőház tegnap megszavazta az ombudsman jogkörét meghatároz ó, továbbá a közhasznú információk hozzáférését és az állami revizori intézmény működését szabályozó törvénymódosításokat. Emlékeztetőül, a módosításokra a parlamenti többség 122 képviselőjének kezdeményezése nyomán került sor, mert a törvényeket összhangb a kellett hozni az alkotmánnyal, és csak ezt követően tudna eleget tenni a parlament alkotmányos kötelezettségének, vagyis csak így tudja a képviselőház következő rendkívüli ülésén megválasztani az ombudsmant, az említett intézmény szerveit, valamint bizto sítani a polgárok megfelelő informálását. A három törvényre mintegy húsz módosítási javaslat érkezett, közöttük az ombudsman jogkörének megfogalmazására vonatkozó Vajdasági Magyar Szövetségé, amelyre a jelen levő 214 képviselő közül 209 zöld fényt adott, ö t pedig nem szavazott. Lényegét és fontosságát kérésünkre Pásztor Bálint, a VMSZ képviselője magyarázta el. - A módosítási indítványunknak egyrészt politikai, másrészt gyakorlati vonatkozása van. Politikai szempontból azért jelentős, mert azt jelenti, hog y a vajdasági magyarságnak vannak képviselői a köztársasági parlamentben. Ez a VMSZnek a második módosítási javaslata, amit a parlamenti túlnyomó többsége elfogadott, míg a belgrádi székhelyű pártok magyar ajkú képviselői eddig még nem tettek javaslatot a magyarság érdekében. A módosítási indítványunk lényege az, hogy az ombudsmannak az eredetileg megfogalmazott hatáskörén, vagyis az emberi jogok védelmén túl a kisebbségi jogok védelmével is foglalkoznia fog. Ez azért fontos, mert az idevágó törvény első s zakasza tartalmazza, hogy az ombudsman feladata nemcsak az általános emberi jogok, hanem a kisebbségi jogok védelme is. Az ombudsman tulajdonképpen az államigazgatási szervek munkáját ellenőrzi, miközben során rámutat az esetleges jogsértésekre. Pásztor e lmagyarázta, hogy erre a kiegészítésre azért is szükség volt, mert az új kormányban nincs kisebbségügyi minisztérium, s nincs kisebbségügyi bizottsága a parlamentnek, amelyek a legközvetlenebbül foglalkoznának a kisebbségi jogok tiszteletben tartásával. To vábbá a törvény ily módon összhangba került az új alkotmánnyal, amely az emberi és kisebbségi jogok védelmét szavatolja Szerbia polgárainak, míg a miloševići alkotmány polgári jogokat szavatolt. Szavai szerint a képviselőház elkövetkező ülésszakán sor kerü l az ombudsman kinevezésére. Erre a tisztségre egy köztiszteletben álló személyt szoktak állítani, hiszen szavának súlya van a társadalomban. A parlamenti elnök már felkérte a frakciókat a javaslattételre, egyelőre a Demokrata Párt és az Szerbiai Demokrata Párt tett eleget a felkérésnek, míg a kisebbségi képviselőcsoport nem javasol jelöltet, mert nem lát esélyt jelöltjük győzelmére, emelte ki Pásztor Bálint. A képviselők emellett megválasztották a parlamenti bizottságok hiányzó tagjait is, valamint a nemz etközi parlamenti intézmények állandó küldöttségét. Oliver Dulić, a képviselőház elnöke tegnap kijelentette, hogy kézhez kapta az Alkotmánybíróság bírójelöltjeinek névsorát, amelyről a parlament a következő ülésen fog nyilatkozni. Az új alkotmány értelméb en az Alkotmánybíróságot 15 bíró alkotja, akiknek mandátuma kilenc évre szól. Öt bírót a parlament választ, ötöt a köztársasági elnök nevez ki, ötöt pedig a Legfelsőbb Bíróság. Dulić hozzátette, hogy Boris Tadić tíz jelöltet javasolt, akik közül a képvisel őház ötöt választ, míg a képviselői csoportok javaslatára a parlamentnek szintén tíz jelöltet kell állítania, közülük ötöt a köztársasági elnök fog kinevezni. A többi öt bírót az igazságügyi tanács és az ügyészek állami tanácsa választja meg. Mint kiemelte , mindhárom listáról egy kinevezett bírónak a tartományokból kell érkezniük. vissza A három elfogadhatatlan − Ágoston András szerint négypárti egyeztetésre lenne szükség a tartományi parlamentben garantált képviselői helyek ről Magyar Szó 2007.06.14. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnöke, Ágoston András tegnap levelet intézett a Vajdasági Magyar Szövetség elnökéhez, Pásztor Istvánhoz. Ebben a tartományi választási rendszer megváltoztatására reflektál. Mint írja, sajnálj a, hogy a Demokrata Párt kezdeményezéséről, amely szerint a 120 fős tartományi parlamentben a 17 helyett 3 szavatolt képviselői hely járna a vajdasági magyaroknak, nem volt előzőleg négypárti egyeztetés. Ágoston azt javasolja Pásztornak, hogy „fogadják el a listás választási szisztémát” a tartományi parlament következő, 19i ülésén, de csak két feltétellel: a parlament fogadja el a kisebbségek részarányos parlamenti
