Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-09
7 elnök e zt ugyanis csak akkor teheti meg, ha a kormány már megbukott, hivatalban lévő kormányfő ellen ilyen akciót az alaptörvény értelmében nem kezdeményezhet. Következésképpen Tariceanu előre bejelentette: a liberálisok elmennek ugyan Basescuhoz, de ő nem. A v izit helyett levelet írt az államfőnek, amelyben kifejtette: a kríziseket maga Basescu kreálja hazugságok és félretájékoztatások segítségével, hogy saját érdekeit érvényre juttassa. A miniszterelnök ekképpen figyelmeztette Basescut: Emlékeztetnem kellene ö nt újból az alkotmány és Románia érdekeinek tiszteletben tartására, de mivel tudatában vagyok annak, hogy ez hiábavaló, azt mondom, amit kisfiamnak is mondani szoktam, amikor nem szófogadó: Vigyázz, hogy viselkedsz! Ha nem tehetsz valami hasznosat, maradj veszteg! A levél durva szövege nem jellemző a kormányfőre, ami azt bizonyítja, hogy Tariceanu - a sokadik államfői bajkeverés alkalmával - elvesztette béketűrését. Az államelnöki pártok bizalmatlansági indítványáról a parlament egyébként hétfőn szavaz. vissza Nincs egyezség Koszovóról Népszabadság • Füzes Oszkár • 2007. június 9. A halasztásról sincs egyezség Koszovó ügyében - derült ki pénteken a G8ak csúcsértekezletén. Korábban Nicolas Sarkozy francia államfő egy kijelentését a Reuters hírügynökség úgy jelentette, hogy a nyugati nagyok megegyeztek Oroszországgal: hat hónapig elhalasztják a döntést Koszovóról a Biztonsági Tanácsban. Sarkozy valóban tett egy ilyen javaslatot - de azzal, hogy amennyiben hat hónap múlva sem lesz m ás megoldás, akkor Moszkva fogadja el a mostani, nyugati tervezetet, amely gyakorlatilag függetlenné nyilvánítja Koszovót. Gyorsan kiderült, hogy ez így Moszkvának, és persze Szerbiának nem jó, hiszen a koszovói albánoknak elég volna hat hónapig húzni az időt, előre nyertesnek vannak nyilvánítva. Szerbia új kormányának Koszovóügyi minisztere kapásból el is utasította a javaslatot, majd a G8államfők vezető szakértői is hiába tárgyaltak péntek hajnalig: nincs egyezség. Szerbia és Oroszország egyelőre elvb en és távlatilag sem nyugszik bele abba, hogy Koszovó elkerülhetetlenül független lesz - ahogy Sarkozy fogalmazott. Korábban George W. Bush amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök külön megbeszélésén sem jutottak dűlőre. A tartomány albán többségének mi niszterelnöke arra számít, hogy a halasztás kudarca után felgyorsul a BTben a szavazási folyamat. Ez azonban nem biztos, mert - ismét Sarkozy szavai szerint - immár valószínű az orosz vétó. Logikailag két lehetőség van. Az első: valameddig még húzzák az időt, amivel nem jutnak semmire, hiszen egyszerűen nincs olyan formula, amely a szerbek és az albánok számára egyaránt elfogadható volna. Ebben az esetben mondjuk ősszel, az oroszok számára elfogadhatóbb időpontban hoznak egy picit kozmetikázott BThatáro zatot. Szerbia, mást úgysem tehet, beletörődik, noha sokáig nem ismeri majd el. A másik lehetőség, hogy az orosz vétó miatt egyáltalán nem lesz új BThatározat, ám ennek ellenére Amerika és az Európai Unió elismeri Koszovó ellenőrzött függetlenségét, és az Európai Unió átveszi az önálló Koszovó Köztársaság felügyeletét. Szerbia ez esetben is tiltakozni fog, de nem tehet semmit. Lehet, hogy a belgrádi kormánynak ez a második eset jobb, hivatkozhat arra: mi mindent megtettünk, de a nagyhatalmak igazságtalansá gával szemben nem tudtunk mit csinálni. Montenegró és Macedónia - mindkét országban jelentős albán kisebbség él - a minél gyorsabb koszovói függetlenséget sürgeti, hogy az "albánkérdés" végre nyugvópontra jusson. Ez a nyugati érdek is, és - bár ezt természetesen nem ismerheti el - voltaképpen Sz erbiának is jobb lenne túlesni a dolgon, hiszen reálisan aligha remélheti, hogy valaha is visszaszerzi elveszett, 95 százalékban albánok lakta tartományát. Magyar szempontból kényes a helyzet: újabb koszovói szerbek települhetnek a Vajdaságba, és általáb an tovább radikalizálódhat a szerb nacionalizmus. Budap est az Európai Unió tagállamaként, Brüsszel közös határozatára hivatkozva ismerheti el a független Koszovót, és az ottani szerb kisebbség védelmezőjeként léphet fel. Kérdés, elég lesze ez Belgrádnak, amely korábban azzal fenyegetőzött: megszakítja a diplo máciai kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyek elismerik a független Koszovót. Ez nem valószínű, hiszen Szerbia elvágná magát Európától, miközben az EU éppen most kezdi újra vele a társulási tárgyalásokat. vissza
