Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-08
30 Véleményem szerint ez az a vízióvá ltás, amelyre ma szükség van és amellyel ma egyre többen azonosulni tudnak a romániai magyar társadalmon belül. vissza Román lecke elképedt szomszédoknak − A román kisebbségek jogait kérte számon az EBESZkonferencián Bãses cu Mihály László ÚMSZ 2007.06.08. Felháborodást váltott ki Traian Bãsescu román államfő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tegnap Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos államok kisebbségpolitikáját. Felháborodást váltott ki Traian Bãsescu román államfő az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) tegnap Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos álla mok kisebbségpolitikáját. „Románia az egyik legátfogóbb törvénykezéssel rendelkezik a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását illetően – hangoztatta Traian Bãsescu államelnök, egyúttal pedig sajnálkozását fejezte ki, hogy a szomszédos országok kisebbség ei nem élvezhetnek a romániaiakhoz hasonló jogokat. „A kisebbségvédelem romániai modellje Európaszerte elismert, de sajnos a kisebbségeknek ez az európai kezelése nem lelhető fel Románia olyan szomszédainál, mint Szerbia, Ukrajna vagy Magyarország, ahol j elentős számú román kisebbség él” – fogalmazott az elnök. Mind Szerbia és Ukrajna, mind Magyarország képviselői siettek reagálni a kijelentésre. A magyar küldöttség úgy értékelte: „A magyar kisebbségvédelmi rendszer széles körű kollektív jogokat ad a Magy arországon élő kisebbségi közösségeknek. Ilyen természetesen a román közösség is. Az 1993as kisebbségi törvény és annak módosításai fokozatosan szélesítik ezeknek a jogosítványoknak a körét. „Ilyen például az önkormányzatiság, amely ennek egyik legfontos abb vívmánya. Idén márciusban voltak kisebbségi választások, helyi, regionális és országos szinten megalakultak az önkormányzatok, köztük a román is, emellett pedig a kisebbségi vegyes bizottság és a kormányközi vegyes bizottság is állandóan napirendjén ta rtja a kérdést. De az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük a magyarországi románok képviselőit, hiszen ők értesüléseink szerint elégedettek a helyzettel” – nyilatkozta lapunknak a magyar delegáció egyik tagja. Bãsescu beszédének élét Adrian Cioroianu külügymi niszter igyekezett is tompítani hangsúlyozva, hogy az államfő kijelentése valószínűleg a külföldön élő román közösségek parlamenti képviseletére vonatkozik. Csak neheztelnek A külföldön élő románoknak viszont nem csak az említett három országban nincs pa rlamenti képviselete, de a világ egyetlen országában sem érnek el olyan lakossági részarányt, hogy saját képviselőt küldhessenek az illető ország törvényhozó testületébe. Az ÚMSZ által megkeresett egyik magyarországi román kisebbségi szervezet vezetője sze rint az ott élő kisebbség nem elégedetlen, csupán neheztel a parlamenti képviselet hiánya miatt. „Ez komoly adóssága a magyar törvényhozásnak, és a kisebbségi törvény megalakulása óta gyakorlatilag nem történt előrelépés” – véli Gheorghe Ruja, a Magyarorsz ági Románok Koalíciójának titkára. Meglátása szerint, noha a két évvel ezelőtt módosított magyarországi kisebbségi törvény biztosítja az önkormányzati jogokat, illetve a kulturális autonómiát a román kisebbségnek is, a törvénynek számos olyan hiányossága van, amely miatt a kisebbség nem tud mit kezdeni ezekkel a jogokkal. „A törvény hiányossága miatt olyan jelöltek kerülhetnek be az önkormányzatba, akik nem tagjai az adott kisebbségi közösségnek. Így pedig már nem beszélhetünk kulturális autonómiáról, mive l nem a közösségbeliek képviselik a kisebbséget” – mondja Ruja, hozzátéve: félő, hogy a jövőben sem tudják ezeket a jogaikat érvényesíteni, „mert a magyarországi román közösségben is vannak olyanok, akik kollaborálnak másokkal saját érdekeik érvényesítéséé rt”.
