Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-05
23 Gyulafehérvári Nyilatk ozatban rögzítették. Azok a jogok, amit a románok követeltek maguknak, s aminek a meg nem adása miatt döntöttek úgy, hogy ki fognak válni a magyar királyságból. Azok az argumentumok, amit a románok 1919 előtt hangoztattak, s amit 1920 elején kezdtek hangoz tatni, a szó szoros értelemében összeilletszthetetlenek egymással. A Szabad Európa Gallicusa egyik könyvében kifejtette, milyen radikális változásokon ment át a román argumentáció a hatalomváltást megelőző helyzettől a hatalomváltás utánig. A románok gyak orlatilag néhány nap alatt elfelejtettek mindent, amit a maguk számára követeltek, és abszolút gátlástalanul átálltak a korabeli magyar argumentációra. Szilárd meggyőződésem, hogy Trianon tragédiája a magyarságnak és az egész térségnek nem maga Trianon, me rt az, hogy Erdélyt Romániához csatolták, attól még nem lehetett volna semmiféle tragédia akkor, ha a magyarság a magyar nemzet része maradhat, ha Erdély valamiféle különálló térségként tagolódik be a Román Királyságba. Vagyis ha autonómiát kap, és ha az e rdélyi magyarság elnyeri azokat a jogokat, amelyeket a románság is követelt magának, akkor másképpen beszélnénk ezekről a dolgokról . Fejtegetésével mintha azt mondaná: tulajdonképpen észre se vehettük volna, hogy megtörtént az impériumváltás...? – Egys zerűen az történt volna, hogy a románok megkapták volna a követelt, az őket megillető jogokat, míg a magyarok beültethették volna azokat a jogokat, amelyek a monarchiában megillették őket, így a hatalomváltás nem jelentett volna sem traumát semmiféle meg rázkódtatást. Az történt volna, hogy a többségi népesség demokratikus elvek alapján egy másik államhoz csatlakozott volna. Nem ez történt, s mint mondja, az imperiumváltás után közvetlenül megtanultuk, mit jelent kisebbséginek lenni. – Mert – ismétlem – , a románok átálltak arra a többségi mentalitásra, ami korábban a magyarokat jellemezte, s mi magyarok pedig zökkenő nélkül átálltunk a románok kisebbségi argumentációjára. Kérdés, hogy az elhíresült „lehet, nem lehet” hajdani transzilvanisták vitája so rán szembenézteke a reális problémákkal, vagy többnyire érzelmi alapon közelítették a kérdést, s így lett Trianon azóta is a magyarok „világfájdalma”? – Érzelmi szempontból közelítettek a problémához. Ha megvizsgáljuk, kik voltak a transzilvanisták, és m i lett a transzilvanisták sorsa a bécsi döntés után, akkor sajnos kiderül, hogy a transzilvanizmus számukra sem belülről fakadó kiút, hanem megpróbálták áthidalni az adott helyzetet abban a reményben, hogy Trianon nem végleges, egyszer majd vissza lehet cs inálni a dolgokat. A legtöbben így gondolkoztak, de voltak kivételek is, mint Kós Károly, aki a bécsi döntést követően is megmaradt a maga transzilvanista elvei és a románokkal való együttműködés mellett. A transzilvanisták többsége erről feledkezett meg. És mindenki, akiben még ma is elevenbe vágó traumaként él Trianon. Egyáltalán fel lehete dolgozni valaha? – Történészileg talán fel van dolgozva, de nem kellőképpen. Sokszor hangoztatom, ezért haragszanak is rám, hogy március 15e hivatalos megünneplé sén Magyarországon, de Erdélyben is elhangzik: milyen csodálatos dolog, hogy Erdély annak idején Magyarországhoz csatlakozott. Ha az, akkor miért nem csodálatos az, hogy Erdélyt Romániához csatolták? Román szemszögből legalábbis. A kettő ugyanaz, ugyanolya n disznóság. Mert az elcsatolás gyakorlatilag azt jelenti, hogy mindenféle autonómia és a jogok elismerése nélkül egy vegyes lakosságú területet egyszerűen beolvasztottak egy másik államba. Ha az elcsatolt területeket az autonómia, a kisebbségi jogok nélk ül olvasztották be Romániába, akkor miért lenne kisebb disznóság, hogy Erdélyt annak idején ugyanilyen módon Magyarországba próbálták olvasztani. Ha feldolgoztuk volna ezeket a kérdéseket, akkor mindannyiunk számára nyilvánvaló lenne, hogy mi sem voltunk t eljesen ártatlanok. ► A magyar összetartozás napja? Magyarországon, Erdélyben, illetve a Kárpátmedence több magyarlakta településén megemlékezéseket tartottak a trianoni békeszerződés 87. évfordulóján. A magyarországi szónokok a máig ható súlyos követk ezményeket és a nemzetet a döntés dacára összetartó szálak fontosságát hangsúlyozták. A Fidesz és a KDNP parlamenti frakciója törvényjavaslatot nyújtott be az Országgyűlésben arról, hogy június 4e
