Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-05
24 legyen a magyar összetartozás napja. Erdélyben elsősorban az Erdélyi Magyar Ifjak szervezett megemlékező rendezvényeket. vissza Lojalitás és bizalom Új Magyar Szó 2007. június 5. Szerző: Salamon Márton László A lojalitásnak ugyanis „ára” van. Az, hogy a kisebbség a jöv ő jét illet ő en biztonságban érezze magát. Az, hogy a helyzete ne legyen rosszabb, mint ha anyaországában élt volna. Trianon évfordulója kapcsán ma a történelem tanulságairól kellene többet beszélni. Arról, hogy mit tanult az akkori eseményekb ő l az anyaország, mit tan ultak a kisebbségbe került magyar közösségek, illetve a többségi helyzetbe került, Trianon el ő tt maguk is kisebbségi sorsban lév ő , Magyarországot körülvev ő népek. És arról, hogy hogyan hasznosítják, illetve élnek vissza mindezek azzal a politikaitársada lmi tapasztalattal, amely az azóta eltelt nyolcvanhét év során felhalmozódott. A Kárpátmedencei megemlékezések hangvételét, szokásos hangadóit nézve máris levonható egy következtetés: az 1940 és 1944 közötti rövid „magyar világ” alatti és utáni helyzetb ő l nem mindenki okult. Az akkori visszarendez ő dés álságos és hamis voltát megszépítette az id ő , pedig ebben a kérdésben a felejtés – Talleyrand szavaival – nem csak b ű n, hanem hiba is lenne. A rengeteg olyan kérdés között pedig, amelyek azóta sem kaptak vá laszt, továbbra is ott terpeszkednek a talán legfontosabbak: a kisebbségi embernek a többségi állammal szembeni lojalitásának, illetve a többségnek a kisebbséggel szembeni bizalmának kérdése. A többségi nemzethez tartozó egyén a maga szempontjából jogga l várja el a kisebbséghez tartozó polgártársától az állammal szembeni lojalitás jeleit. Ám a kisebbségi közösségek lojalitási kötelezettsége egyfajta ellensúlynak tekinthet ő az államtól kapott jogokkal szemben. A Trianonig visszavezethet ő történelmi el ő zmé nyekhez köthet ő pszichológiai tényez ő k mellett azonban a kisebbségben él ő magyarság egyéb okokból sem tartja magára nézve kötelez ő érvény ű nek a lojalitáskötelezettséget. A lojalitásnak ugyanis „ára” van. Az, hogy a kisebbség a jöv ő jét illet ő en biztonságb an érezze magát. Az, hogy a helyzete ne legyen rosszabb, mint ha anyaországában élt volna. Az, hogy az országhatár ne szakítsa meg azokat a kulturálisemberi kapcsolatokat, amelyek a saját nyelvét beszél ő egyénekhez f ű zik, akik viszont egy másik állam polg árai. Márpedig ezek a – magyar közösségek által a többségi államokkal szemben Trianon után támasztott – feltételek nem teljesültek, és máig nem teljesülnek maradéktalanul. A kisebbségbe került magyar közösségekben nem alaptalanul él a jogfosztott, kisemm izett kisebbség önképe, mint ahogyan a többségi népeknek a magyarokkal szembeni viszonyulásából sem alaptalanul hiányzik a bizalom. A lojalitásnak és a bizalomnak kölcsönösségi alapon kellene m ű ködnie, a valóságban azonban a többségi állam a megalkuvó, a lárendelt kisebbséget nézi jó szemmel, mi kisebbségiek pedig hajlamosak vagyunk a múltba fordulni, magunkba zárkózni. Ne tegyük. vissza Pénzosztás a határokon át - Prioritást kap a magyar – szlovák turisztikai termékek fejl esztése Világgazdaság 20070605 Szerző: Kocsi Margit Fontos fejlemény, hogy megnégyszereződött, s így összességében 216 millió euróra nőtt a magyar – szlovák fejlesztési program kerete a 2007 – 13as európai uniós költségvetési időszakra, tehát a határ menti térségben bőven van lehetőség közös projektek megvalósítására. Így kommentálta a dokumentum elkészülését lapunknak Szalóki
