Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-05
22 A mentőövet a nem magyar kisebbségek parlamenti csoportjának három tagja, Oana Manolescu, Liana Dumitresc u és Stefan Buciutã, valamint a szociáldemokrata Cãtãlin Buhaianu és Constantin Tudor jelentette a komoly bajba került PDnek, miután kiderült, hogy listáját Gheorghe Flutur kétszer írta alá, illetve Mihai Lupoi visszavonta aláírását. A dokumentumot végül is mindkét házban iktatták, felolvasására csütörtökön 9, vitájára hétfőn, 15 órakor kerül majd sor. Gheorghe Funar, a NagyRománia Párt főtitkára azonban tegnap felkérte a két ház házbizottságait, mindaddig ne foglalkozzanak a dokumentummal, ameddig az ügy észség nem igazolja az aláírások hitelességét. Laura Codruta Kövesi főügyészhez intézett bűnvádi feljelentésében kivizsgálást kér mind a bizalmatlansági indítványon aláíráshamisítást elkövető, mind pedig a bűncselekményhez segédkezet nyújtó honatyák ell en. Funar konkrétan Ioan Talpes nevét említi, aki az aláírás időpontjában egy küldöttséggel külföldön látogatott, de további 10 képviselőről és szenátorról is tud, aki a múlt hónap utolsó öt napjában vidéki választókerületeiben vagy Brüsszelben tartózkodot t. Funar vádjára Ioan Talpes azzal vágott vissza, hogy ő maga az egyedüli személy, aki a saját neve mellett szereplő aláírás hitelességét vitathatja. Azt nem közölte, hogy tisztázni akarjae egyáltalán a kérdést, de leszögezte: a maga részéről támogatja a bizalmatlansági indítványt. A PSD és a PC bizalmatlansági indítványt aláíró tagjai máris mentik bőrüket: Cãtãlin Buhaianu kilépett pártjából, hírek szerint „átigazol a PDbe, Constantin Tudor pedig még ezen a héten belép a PD Cãlãrasi megyei szervezetébe . Cselekedetét Buhaianu azzal indokolta meg, hogy nem vonhatja őt felelősségre egy olyan személy, aki arany ékszereket, pecsétgyűrűt, nyakláncot, karkötőt visel. „Az ilyen személy távolról sem lehet a szociáldemokrácia képviselője” – jelentette ki. Tudor viszont a politikai területen bekövetkezett változásokkal és azzal magyarázta döntését, hogy pártja immár nem tagja a kormánykoalíciónak. A bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatos hercehurca nyomán kitört az újabb nyilatkozatháború. A PD elnöke, Emil Bo c tegnapi sajtóértekezletén az aláírni szándékozókra gyakorolt „hatalmas nyomással” vádolta a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), úgy értékelve, hogy a „végső kétségbeesés” is bizonyítja, a PNL távol áll a demokrácia lényegének megértésétől, ha „elutasítja a d emokratikus vitát a parlamentben”. A bizalmatlansági indítvány létjogosultságát a referendum eredményeivel, az igazságszolgáltatás, az oktatás és az egészségügy siralmas helyzetével magyarázta. „Ha már politikai elegancia és lemondás nem létezik, akkor lét eznie kell a lemondáshoz vezető alkotmányos mechanizmusnak” – mondotta, az 1989 utáni időszak legeredménytelenebb kabinetjének nevezve a II. Tãriceanukormányt. Ludovic Orban, a PNL alelnöke pártja egyetlen stratégiájának mondotta azt, hogy a parlament el é tárja kormányzása eredményeit, ezzel bizonyítva, hogy megfelelő módon dolgozik. Szerinte a PD a bizalmatlansági indítvánnyal csak azt támasztotta alá, hogy a politikai válságok kirobbantásán kívül nincs más célja, és kizárólag „kicsinyes választási érdek eket” követ. A bizalmatlansági indítvány benyújtását azonban mindkét fél üdvözölte. A PD szerint a lépés nyomán végre tisztázódik, milyen alakulat támogatja a parlamentben csupán 20 százalékkal rendelkező kormányt, a PNL viszont annak örvend, hogy a vita során országvilág előtt felmutathatják a Tãriceanukabinet megvalósításait. vissza „Mi sem voltunk teljesen ártatlanok” - Beszélgetés Bíró Béla politológussal a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóján Új Magyar S zó 2007. június 5. Szerző: Lokodi Imre „Ha az elcsatolt területeket az autonómia, a kisebbségi jogok nélkül olvasztották be Romániába, akkor miért lenne kisebb disznóság, hogy Erdélyt annak idején ugyanilyen módon Magyarországhoz próbálták olvasztani” – v élekedik Bíró Béla. A politológust a trianoni békeszerződés aláírásának 87. évfordulóján a trianoni trauma feldolgozási esélyeiről kérdeztük. Mit gondol, a nemzetközi megítélés szempontjából korszerűnek volte tekintve az a dokumentum, amit Gyulafehérvári Kiáltványnak nevezünk? – Korszerű volt. Éppen azoknak az elveknek alapján darabolták szét az OsztrákMagyar Monarchiát... A monarchia szétdarabolásának elvrendszere sokkal radikálisabb volt kisebbségi szempontból, mint ahogy azt a
