Reggeli Sajtófigyelő, 2007. június - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-06-05
21 Cselekvése a vízióval való azonosulás megélését is jelenti. Ezt az azonosulást periodikusan ismétli, ha periodikusan üzeneteket kap. Ilymódon a narratívából válogatott üzenetek egyfajta transzmissziós szíjként működn ek. Az üzenetek által generált, periodikus azonosulási események újratermelik a narratívát is. Az üzenetek sorozata eredményesen menedzselik a „nép” és az „elit” közti távolságot. A politikai hatás meghatározó feltételei a választók oldalán „stabilak”, a z üzenetek periodikus megjelenése (kitüntetett időpontok, kitüntetett helyek) a választók oldalán az azonosulás feltételeit újratermelik. Amíg a választó oldalán a politikai hatás meghatározó feltételei nem változnak, addig a politikai narratívát sem kel l változtatni. A lényeg az, hogy a hatás többnyire közösségi jellegű, mindig termelődik, ha üzenet érkezik, és képződésének helye a befogadó – közösségi jellegű – feltételrendszerében van. A napjainkban egyre nagyobb körben érvényes hatásmodell ettől lén yegesen eltér. A politikai hatás meghatározó feltételei a magyar népesség körében is rövid idő alatt, lényegesen megváltoztak. Az új modell lényege: kiesik a üzenet, és helyét elfoglalja az esemény. A vízióval (politikai narratívával) való közvetlen t alálkozás eseménye lesz az a hely, ahol az azonosulások termelődnek. A vízióval való találkozásokban a periodicitás, a kitüntetett helyek és időpontok szerepe gyorsan csökken. Sok kisebbnagyobb találkozás van, és a vízióval való azonosulások a találkozáso k pillanataiban generálódnak. Egyre gyakrabban csupán egyéni szinten vagy egyéni érvénnyel! Ezekben az azonosulási helyzetekben a döntések helyét az érzelem, az élmény veszi át. Ezért a politikai narratíva forgalmazása gyakorlatilag folytonos kell legyen , a hatás rövid időtartamú, egyéni léptékű, képlékeny és tartalmilag nem feltétlenül koherens. Ez az új hatásmodell viszonylag rövid idő alatt nyert teret és várhatóan tovább fog erősödni. Egyszerre több társadalmi rétegben jelentkezik, így például a fiatalok, az értelmiségiek, a tömegkultúrát nagyobb hangsúllyal fogyasztók körében. De lényeges, hogy ez a performatívnak nevezett hatásmodell nem társadalmi státusz vagy anyagi helyzet függvénye. Ebben az új helyzetben nyilvánvalóan az olyan politikai n arratíva sikeres, amely rájátszik a társadalmi hatások termelődésének ma előtérbe kerülő modelljére. Ebből a szemszögből nézve a politikum és a választók eltávolodását, félremagyarázás mindent az RMDSZ nyakába varrni. A kisebbségi érdekképviselet tartalm a és megjelenítési (eladási) módozata általában szorul újragondolásra. Ezzel a feladattal ma a közéletipolitikai elit – a jelek szerint - nem tud mit kezdeni, s az RMDSZt bíráló külső/belső politikusok e tekintetben még „ortodoxabbak”, mint az egyébként igen pragmatikus RMDSZvezetés. vissza A szerző antropológus, a csíkszeredai KAM – R egionális és Antropológiai Kutatások központjának a vezetője Mindenki örül a PD indítványának Új Magyar Szó 2007. június 5. Szerző: B. T. Eredményes volt a Demokrata Párt (PD) hétvégi lázas partnerkeresése: végül is összegyűlt a kellő számú aláírás a bizalmatlansági indítvány benyújtásához, a dokumentumot a szükségesnél hárommal többen, összesen 119en látták el kézjegyükkel. Maga az indítv ány sorsa már kevésbé tűnik sikeresnek, hiszen a Szociáldemokrata Párt (PSD) elzárkózott megszavazásától, enélkül pedig aligha megy át a parlamenten.
