Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-02
7 Magyarország alkotmánya biztosítja a szólás- és sajtószaba dságot; a média jelentős része többnyire állami befolyásolás nélkül működik - olvasható az amerikai civil szervezetnek a hagyományosan a sajtószabadság nemzetközi napja (május 3.) elé időzített jelentésében. A Freedom House a tavalyihoz hasonlóan 21 ponto t adott Magyarországnak a 0tól 100 pontig terjedő skálán. A jogi szabályozást, a politikai, illetve gazdasági környezetet értékelő jelentésben a sajtó annál szabadabb, minél kevesebb pontot kap egy ország. A szervezet kategorizálásában 30 pont felett a sa jtó már csak részben minősül szabadnak, 60 pont felett pedig már nem szabad. A 21 pontos kategóriában a 3945. helyen álló országok szerepelnek, Magyarország mellett itt található Ausztria, Franciaország, Japán és Szlovénia is. A középeurópai térségben M agyarországnál jobb értékelést kapott Csehország (18 pont) és Szlovákia (20 pont). Lengyelország viszont Magyarország mögé szorult 22 ponttal. A balti államok mindegyike előbbre került Magyarországnál a rangsorban: Észtország 16, Litvánia 18, Lettország 19 pontot kapott. A Freedom House sajtószabadságtérképén az látható, hogy a nyugat- és középeurópai szabad sajtó "övezetének" határa Magyarország, illetve a tőle északra fekvő Szlovákia és Lengyelország, valamint a nyugatra fekvő Ausztria és Szlovénia. A Magyarországtól délre és keletre húzódó országok - köztük Horvátország, Bosznia, Szerbia, Románia és Ukrajna - a részben szabad kategória tagjai. Horvátország 37, Szerbia 39, Románia 42 pontot kapott. A Freedom House jellemzése szerint az 1996os magyar m édiatörvényt sok bírálat érte, részben mivel nem mozdította elő a közszolgálati média szükséges átalakulását. Ehelyett megerősítette a beépült érdekeket, intézményesítette a politikai befolyást, egyebek mellett a felügyelő testületekbe történő politikai és civil kinevezésekkel. A szervezet hangsúlyozza: Magyarországon a sajtóbeli rágalmazás továbbra is bűncselekménynek minősül, és a magyar büntetőjog szerint az újságírók nemcsak saját szavaikért felelnek, hanem mások rágalomnak minősülő nyilatkozatainak kö zzétételéért is. Az államtitoktörvények szintén aggodalomra adtak okot a sajtószabadság érvényesülése terén. A tanulmány megállapítja, hogy a magyar sajtót magáncégek uralják, a külföldi tőke részaránya magas mind az országos, mind a helyi sajtóban. A sz ervezet értékelése szerint a magyar média sokszínűsége növekvőben van a nyomtatott és az elektronikus sajtó területén egyaránt. Az internet széles körben, a lakosság több mint 30 százaléka számára hozzáférhető. vissza A kij evi parlament csak decemberben választana Népszabadság • Hírösszefoglalónk • 2007. május 2. Egyidejű elnök- és parlamenti választásokról hozott határozatot az ukrán törvényhozás; a voksolást legkésőbb december 9ig kell megtartani. A határozat mellet t 235 képviselő szavazott a 450 tagú ukrán parlamentben, amelyet Viktor Juscsenko elnök még április 2án feloszlatott, de a kormánykoalíció nem fogadta el döntését, megtámadva azt az alkotmánybíróságon. A törvényhozás ülésén csak a kormánykoalíciót támogat ó képviselők vettek részt. A választásokat megelőzően a képviselők alkotmánymódosításokat kívánnak végrehajtani - az elnök javaslatait figyelembe véve , ugyanakkor a kijevi kormányt felhatalmazták a voksolás finanszírozására. A határozat értelmében jú nius 15ig el kell készíteni az alkotmánymódosítások tervezetét, amelyek törvényi alapot biztosítanak az előre hozott, egyidejű elnök- és parlamenti választások megtartására. Az alkotmány módosításához legalább 300 képviselő támogatása szükséges. A múlt héten Viktor Juscsenko ukrán elnök az általa korábban kitűzött időponthoz képest egy hónappal, június 24re elhalasztotta az előre hozott parlamenti választásokat, miután az ukrán legfelsőbb közigazgatási bíróság (alkotmánybíróság) úgy döntött: nem tarthat ók meg május 27én az államfő által kiírt előre hozott választások.
