Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-29
27 Végül létezik az ötödik változat is – ez szintén helyet kapott Hrebenciuc elképzelései között. Ennek értelmében a PSD az 50 honatyát felvonultató NagyRománia Párttal és a 30 szavazatot hozó Konzervatív Párttal szövetkezne. Ez a hármas 230 mandátummal rendelkezne, 5 szavazatot tehát minden esetben valahonnan még meg kellene szereznie. A koalíció azonban mindenképpen labilisnak bizonyulna és nagy valószínűséggel előre hozott választásokhoz vezetne, amelyet – a PDt leszámítva – egyetlen parl amenti párt sem kíván. vissza A jóvátétel jobbá tételén dolgoznak - Beszélgetés Kerekes Károly képviselővel az etnikai üldözöttek kárpótlásáról Új Magyar Szó 2007. május 29. Szerző: Lokodi Imre Kerekes Károly képviselő mód osítaná az etinkai üldözöttek kárpótlásáról szóló jogszabályt azok javára, akiknek kérelmét jogtalanul elutasították. Miután a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy az 1940. szeptember 6. és 1945. március 6. között etnikai alapon üldözöttek mindegyike jogo sult a törvény által előírt kárpótlásra, Kerekes Károly úgy módosítaná a jogszabályt, hogy azok is megkaphassák a kárpótlást, akiknek kérelmét korábban jogtalanul elutasították. A képviselőt a törvény alkalmazásáról és ellentmondásairól kérdeztük. Az etni kailag üldözött személyek kárpótlása az RMDSZ kezdeményezése volt. A jogszabály 1999ben született meg, amikor a szövetség kormányon volt, és a kisebbségi minisztérium foglalkozott ezzel a kérdéssel. Mi az új elem az új törvényben a korábbiakhoz képest? – A törvény ellentmondásossága az volt: hogyan és kiket kárpótoljanak az úgynevezett menekültek közül. Üldözöttek, DélErdélyből ÉszakErdélybe, illetve fordított irányba menekültek is léteztek a bécsi döntést követően. Ebben a törvényben egyértelműen a nem zeti kisebbségeket ért sérelmek jóvátételéről van szó. Később arra ébredtünk, hogy a jogszabály alkalmazása során Maros, Kovászna és Hargita megyéken kívül csak kizárólagosan azok a román nemzetiségűek részesültek a jogalkalmazásban, akik ÉszakErdélyből m enekültek DélErdélybe, holott a törvény nem az ő számukra született. Ebben nagyon is ludasok a Munkaügyi Minisztérium alárendeltségébe tartozó megyei nyugdíjpénztárak. Sőt, sok helyen elutasították azoknak a magyar nemzetiségű személyek jóvátételi kérelmé t, akik DélErdélyből menekültek ÉszakErdélybe. Úgy tudjuk, emiatt nagyon sokan a diszkriminációellenes tanácshoz fordultak... – Így van. A panaszok nyomán a testület megkereste a legfőbb ügyészt, aki jogegységesítési felfolyamodással fordult a Legfels őbb Bírósághoz, az pedig május 7én hozott egy döntést, mely kimondja: azok a román állampolgárok, akiket etnikailag üldöztek, függetlenül attól, hogy Románia melyik területén éltek, honnan hová menekültek, egyformán részesülnek ezekben a jogokban. Hogya n lehetséges az, hogy a megyei nyugdíjpénztárak különféleképpen értelmezték és alkalmazták a jogszabályt? Úgy, hogy Hargita, Kovászna és Maros megyék nyugdíjpénztárainak az élén az RMDSZ által javasolt személyek állnak. Én azért tartom hibásnak a Munkaüg yi Minisztériumot, mert – annak ellenére, hogy a kérdésben többedmagammal interpelláltam – nem avatkozott be határozottan, hogy a nyugdíjpénztárak annak betűje szerint alkalmazzák, ne pedig értelmezzék a jogszabályt. Megtörtént a jogegységesítés, ám a dö ntés olyan bírósági határozatokra lesz kötelező érvényű, amelyeket a bíróságok ezután hoznak meg. Mi történik azokkal, akiknek esetében már véglegesen jogerős ítéletek születtek? – Benyújthatják ugyan, de a nyugdíjpénztár azt fogja válaszolni – ebben a k érdésben önöket már egyszer elrendeztük. Ezért máris egy olyan törvénymódosításon gondolkodom, hogy a Legfelsőbb Bíróság most meghozott végleges jogegységesítési határozata alapján azok, akik a korábban meghozott döntések hatályába esnek, újra benyújthassá k kérelmüket.
