Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-29
20 Mégis ebben a választási formulában a legmeghatározóbb a szavazatok területi megoszlása, vagy is ha egy párt összegyűjti minden választási kerületben a szavazatok relatív többségét, ez elég a mandátumok abszolút többségének megszerzéséhez anélkül, hogy országos viszonylatban megszerezte volna a szavazatok abszolút többségét. Az eredmény: olyan ko rmány alakulhat, amelynek nincs társadalmi támogatottsága, más szóval valamely társadalmi kisebbség által támogatott kabinet jöhet létre. Egy többpárti kormány tehát legitimebb, mivel szélesebb társadalmi támogatottsággal rendelkezik, a pártok közötti ko alíciós alkuk és az ebből fakadó konfliktuspotenciál ellenére is. Radikálisan csökkenne a romániai pártok száma Tekintetbe véve egyfelől az egyszerű vagy abszolút többségi egyéni kerületi választás hátrányait, másrészt az európai és keleteurópai poli tikai hagyományokat – sokpártrendszer, koalíciós kormányzás, arányos választási formulák – Romániában jelentős politikai következményekkel járhat az új választási rendszerrel való zsonglőrködés. A választási reform legkézzelfoghatóbb hatása az lesz, hogy a romániai pártok száma radikálisan csökkenni fog. Mint már jeleztük, ez a választási rendszer az erős, népszerű pártoknak kedvez, a kis támogatottsággal rendelkező pártok számos esetben kiszorulnak nemcsak a kormányzásból, de a törvényhozásból is. Rendsz erint ugyanerre a sorsra jutnak radikális – szélsőjobb vagy szélsőbal – pártok is. Az RMDSZ a román pártrendszeren belül nyilván a kis pártok kategóriájába tartozik, még hogyha túl is teljesítette az öt százalékos országos bejutási parlamenti küszöböt az 19902004 közötti időszakban. Ezért érthető a szövetség – érdemes megjegyezni, hogy az RMDSZ politológiai értelemben egyértelműen pártnak minősül – képviselőinek tiltakozása egy ilyen jellegű választási rendszer bevezetése ellen. Akár így, akár úgy: az RMDSZképviselet csökkenne Ha a választási törvényt a Pro Democratia civil szervezet által javasolt formájában fogadják el – országos kompenzációs kosárral vagy sem – előreláthatóan csökkenni fog az RMDSZ jelenlegi 6.6 százalékos képviselőházi, illetv e 7.3 százalékos szenátusi képviselete. Márton Árpád, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetőjének véleménye szerint az egyéni kerületi választás annak függvényében torzítja majd többé vagy kevésbé az RMDSZ választóinak akaratát, hogy az egyéni kerületi vál asztás milyen formájában egyeznek ki a pártok. A képviselő szerint a leghátrányosabb az RMDSZ számára, ha egy két fordulós egyéni kerületi választási rendszert fogadnak el a pártok. Ebben az esetben a nyolc fejlesztési régióra tervezett választási körzet eken belül a megyéket (a megyehatárok alkották korábban a választási kerületeket) felosztják annyi kerületre, ahány mandátum kerül kiosztásra az illető megyében. Nem szavaznak arra, aki amúgy is vesztes Ennek következménye, hogy az RMDSZ csak azokban a megyékben szerez mandátumot, ahol az RMDSZ egyéni jelöltjei meg tudják szerezni a szavazatok abszolút többségét. Ez pedig csak Hargita, Kovászna és helyenként Maros megyében lehetséges. Márton Árpád mérlegelése azért lehet csak elméleti fejtegetés, mer t az egyéni kerületi választási rendszer nemcsak a szavazatmandátumarányt torzítja, hanem a választók preferenciáit is.
