Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-25
23 Az RMDSZ 146, illetve 153 ezer vokssal marad el a minimális szavazatszámtól Legfennebb 500 ezer vokson osztoznak majd A romániai magyar választókorúak száma idén 1 millió 118 ezer fő körül alakul (Népesedési perspektívák – Csata István# és Kiss Tamás demográfusok számítása szerint). Ha e népesség 43 százaléka szavaz, akkor az 480,7 ezer voksot eredményez, ha pedig 45 százalék megy el szavazni, akkor az eredmény 503,1 ezer. Ha ennek a szavazatmennyiségnek Tőkés László a D esiré által megjósolt 23 százalékát megszerzi, akkor az 110,5 ezer szavazatot jelent 43 százalék részvételnél, illetve 115,7 ezret akkor, ha a részvétel 45 százalék. Tehát a biztos voksok száma 97101 ezerrel marad alatta a püspökpolitikus bejutásához szü kséges szavazatmennyiségnek. Az RMDSZ ugyanígy: a kutatás által jósolt 45 százalék szavazatokra lefordítva 216,3 ezer 43, illetve 226,3 ezer 45 százalékos részvétel esetén. Ez pedig jócskán – 146, illetve 153 ezer vokssal marad el a minimális szavazatszá mtól. Szép lesz, ha a 45 százalékot eléri a részvétel az EPválasztáson EUszerte általános tapasztalat, hogy a messzi Brüsszelről szóló voksolás jóval kevésbé mozgatja meg a választópolgárokat, mint egy helyhatósági vagy parlamenti választás. Számos volt kommunista országban igen kevesen vettek részt EPválasztáskon: joggal feltételezhető, hogy Románia is illeszkedik ebbe a trendbe (Magyarországon például 2004ben 38,5 százalék volt a részvétel, míg a 2006os parlamenti voksoláson 67,8). Ha Romániában eléri a 45 százalékot a részvétel, az rekordot fog dönteni – cikkünkben szereplő számítások tehát a legoptimistább forgatókönyvre vonatkoznak. Bulgáriában a hét végén tartották az EPválasztásokat, melyen a távollétükkel tüntettek – a Romániához hasonló an – idéntől csatlakozott ország választópolgárai. A szavazáson a választásra jogosultak alig 28,6 százaléka vett részt. Az 1990es rendszerváltó választások óta még soha nem járultak az urnákhoz ilyen kevesen. A részvételi arány elmaradt a bolgár közvélem énykutató intézetek múlt heti előrejelzéseitől is, amelyek 3040 százalék közti részvételt jósoltak. Ehhez képest a tavaly novemberi elnökválasztáson a bolgárok 41 százaléka az urnák elé járult. A több mint kétharmados távolmaradást elemzők azzal magyar ázzák, hogy a lakosság nagy része csalódott a kormányban a reformok egy helyben topogása és a bűnözés elleni harc eredménytelensége miatt. A másik magyarázat a hiányos tájékoztatás, mely Romániára is nagyjából jellemző. A szófiai MBMD közvéleménykutató ig azgatónője szerint "senki sem magyarázta el a választóknak, hogyan dolgozik egy európai parlamenti képviselő". Az utolsó remény: a bizonytalanok Ennyit tehát a biztos szavazókról. A nyári, illetve koraőszi kampányban az ádáz küzdelem valószínűleg a biztos szavazó, ám bizonytalan politikai opciójú személyek meggyőzéséért megy majd: mindkét fél innen próbálja magához csábítani a bejutáshoz szükséges szavazókat. A 31 százaléknyi bizonytalan romániai magyar választó számokra lefordítva 149 ezer (43 szá zalék részvétel) illetve 155,9 ezer (45 százalék részvétel) voksot jelent; ebből már látszik, hogy az RMDSZ bejutási esélye pusztán matematikai, hiszen a bizonytalanok 9798 százalékát meg kellene nyernie a sikerhez. Tőkésnek valamivel jobb esélye van a kritikus szavazatszám megszerzésére; neki már az is elég lenne, ha a bizonytalanok 7374 százaléka rá szavazna. Összefoglalva: amennyiben a Desiré telefonos felmérésének eredményei hűen tükrözik a választói akaratot és számításunk helyes, akkor az RMDSZjelöltek esélye a bejutásra a nullához közelít; Tőkésnek talán van némi esélye. Ha tehát az RMDSZ, illetve Tőkés László egymás ellen indulnak, valószínűleg kiütik egymást, és a legoptimistább forgatókönyv szerint is csak Tőkés jut be.
