Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-23
35 Az Ahtisaariterv véglegesítése után sem csökkent a Koszovó sorsával foglalkozó forgatókönyvek és tervezetek száma, sőt épp ellenkezőleg. A Nyugat nem számított arra, hogy Oroszország ilyen egyértelműen kiáll a függetlenség ellen, most pedig kényszerű kompromisszumos megoldásokon gondolk odik. A szerbek pedig nagyjából egységesen és következetesen mondják a magukét. A csatlakozási kártya maximum a háborús bűnösök kiadására lesz elég az új, demokratikus, "unióbarát" kormánnyal folytatandó játszmában. A szerb miniszterelnök legutóbbi nyila tkozatában "ellenőrzött autonómiát" kínál Koszovónak, olyan lehetőséget, hogy Szerbiától külön, de vele egyeztetve alakítsa jövőjét. A szerb rádiónak és televíziónak adott interjújában Vojislav Kostunica azt mondta, hogy akár húsz évig is eltarthatna az az időszak, amíg ez az állapot fennmarad. A politikus ismételten elutasította az Ahtisaaritervben szereplő, s az Egyesült Államok és az EU által is támogatott ellenőrzött függetlenséget, mondván, hogy annak megadása végleges, megváltoztathatatlan helyzete t eredményezne, míg az ellenőrzött autonómia feltételrendszerén a körülmények alakulásától függetlenül később is lehetne változtatni. Vojislav Kostunica sok ország számára veszélyes precedensnek nevezte az esetleges koszovói függetlenséget. Leszögezte, h ogy Koszovó elvesztését nem kompenzálhatja Szerbia esetleges EUtagsága, s a leghatározottabban cáfolta azokat a sajtótalálgatásokat, amelyek szerint az EU részéről egyfajta cserét, kárpótlást ajánlottak Belgrádnak. Senki nem mondott, és nem is merne ilyet mondani Európában - fogalmazott Kostunica. E nyilatkozat fényében túlzott optimizmusnak bizonyulhat egyes megfigyelők korábbi felvetése, miszerint az új szerb kormánnyal könnyebben lehet majd valamilyen kompromisszumos megoldásra jutni Koszovó jövendő s tátusáról, mint az ebben a kérdésben (is) abszolút merev álláspontra helyezkedett radikális párti kormánnyal. A koalícióban a Boris Tadic elnök vezette, reformerként elkönyvelt Demokrata Párt, valamint a régiúj miniszterelnök, Vojislav Kostunica mérsékelt en nacionalista Szerbiai Demokrata Pártja és a neoliberális G17 Plus párt vesz részt. Ha Koszovó ügyében nem is, de a háborús bűnösök felelősségre vonásával kapcsolatban az új kormány, úgy tűnik, előrelépésre kész. Oli Rehn, az Európai Bizottság bővítésé rt felelős biztosa szerint Szerbia "a közeli jövőben" folytathatja a tárgyalásokat az EUval, amennyiben következetesen együttműködik a hágai Nemzetközi Törvényszékkel. Az új kabinet persze sietett máris kinyilvánítani: kész az NTvel való együttműködésr e és a hírszerző szolgálatok átszervezésére, tevékenységük jobb összehangolására. Mindhárom kormánypárt kifejezte elkötelezettségét Szerbia EUcsatlakozása mellett is. Ez Brüsszel szempontjából akár biztató is lehetne - ám tekintettel a nyugateurópai EUtagállamok lakosságának "bővítési csömörére", az unió szempontjából egyre csorbább élű fegyverré válik a felvétel megtagadásával való fenyegetés - mutatott rá egy elemzésében a The Economist brit hetilap. A kormányfő keddi nyilatkozata megerősíti a hága i együttműködési elkötelezettséget: Kostunica szerint Szerbia nemzeti érdeke is ezt diktálja. Meg kell állapítani, hol tartózkodnak a törvényszék által háborús bűnökkel vádoltak, köztük Ratko Mladic, le kell tartóztatni őket, s biztosítani, hogy a törvénys zék elé kerüljenek - fogalmazott tőle eddig ritkán tapasztalt egyértelműséggel Vojislav Kostunica. A miniszterelnök annak tudatában beszélt "ellenőrzött autonómiáról", hogy a tartomány függetlensége továbbra is rendkívül képlékenynek bizonyul. Az ENSZ Bi ztonsági Tanácsában a nézeteltérések miatt ugyanis továbbra is várat magára Koszovó jövőbeli, végleges státusának rendezése. A szerbek főképp "Oroszország atyuskában" reménykednek, és ha úgy is tűnik, a függetlenség mellett elkötelezett ENSZ Biztonsági t anácsi tagok befolyása nagyobb, az orosz határozottság ebben a kérdésben már kézzelfogható eredményekkel járt.
