Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-23
36 Az Egyesült Államok és európai szövetségesei által kidolgozott javaslat a Martti Ahtisaari ENSZkülönmegbízott által kidolgozott rendezési terv et támogatja. Ez, bizonyos feltételek mellett, függetlenséget irányoz elő az 1999 óta a világszervezet protektorátusaként működő szerb tartománynak. A Szerbia hagyományos szövetségesének számító Oroszország azonban határozottan ellenzi Koszovó önállóságá t, és egy másik, a saját elképzeléseit tartalmazó határozattervezetet köröztet a testületben. Moszkva ugyan nem jelentette ki nyíltan, hogy megvétózná az Ahtisaariterv rendelkezésein alapuló tervezetet, ám a BTtagoknak erre az eshetőségre is fel kell kés zülniük. Veton Surroi mértékadó koszovói albán politikus azt veti az oroszok és az amerikaik szemére, hogy "játszadoznak" Koszovó jövőjével, amely csak egyike a Moszkva és a Nyugat közötti vitás kérdéseknek. Ezen belül számos "nyers forgatókönyv" van az asztalon. Amennyiben az Ahtisaaritervet mindenki elfogadná, akkor a koszovói ENSZmissziót (UNMIK) az Európai Unió égisze alatt működő szervezet válthatná fel. Ennek élén nemzetközi helytartó (főképviselő) állna, hasonlóan Boszniához. Ha Ahtisaari terve megbukik, akkor a folytatás jóval borúsabb lehet. Nyugati diplomaták eddig nem is gondolták, hogy egy Ahtisaaritervet mellőző rendezés szóba jöhet, mert bíztak abban, hogy Oroszország végül engedni fog. Mára azonban a biztonság kedvéért más alternatívá kat is fontolgatnak arra az esetre, ha Moszkva továbbra is mereven ragaszkodna álláspontjához. Egy lehetséges megoldás szerint az Ahtisaariterv nagy részét elfogadnák, ám Koszovó hivatalos státusának meghatározását egy évvel elhalasztanák. Jóllehet amerik ai diplomaták a tartomány sorsának azonnali rendezését szorgalmazzák, és nem támogatják ezt a javaslatot, a többi alternatíva, amely lényegében figyelmen kívül hagyná Ahtisaari elképzeléseit, még több kellemetlenséggel járhatna. Egyes amerikai diplomaták szerint abban az esetben, ha a BT nem határoz Koszovó önállóságáról, a tartomány kizárólag albán képviselőkből álló parlamentje egyoldalúan kikiálthatná a függetlenséget, amelyet az Egyesült Államok a maga részéről mindenképp elismerne. Nem biztos azonb an, hogy ennyire egyszerűen megoldódhat a kérdés, mivel a koszovói ENSZképviselő - érvényes BThatározat híján - hivatalánál fogva kénytelen lenne érvényteleníteni a tartományi parlament függetlenségi határozatát, és ez már megnehezítené az önállóság elis mertetését. A pristinai ENSZmisszió már kért, ám egyelőre nem kapott eligazítást New Yorki jogászoktól arra vonatkozóan, hogy ilyen esetben mit tegyen. Ha a következő hetekben a BTtagok nem jutnak megegyezésre, az egész ügy rendezése minden bizonnyal őszre halasztódik. A Koszovó északi részén élő szerbek mindenesetre derűlátók, és bíznak benne, hogy Oroszország nyomására nem születik egyhamar ENSZhatározat Koszovó önálló státusáról, a függetlenség egyoldalú kikiáltását pedig ÉszakKoszovó egyszerűen n em venné tudomásul - írta a The Economist. FAZkommentár: Koszovó és a vajdasági magyarok Békeidőkben Koszovó messze fekszik Magyarországtól, válságos időszakokban azonban a szomszédos Szerbia déli tartománya hirtelen mégis nagyon közelre kerül - írta a koszovói helyzettel és ezzel kapcsolatban a vajdasági magyarok félelmeivel foglalkozó, hétfői kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ). A tekintélyes konzervatív napilap ezzel kapcsolatban 1999re emlékeztetett, amikor a NATO légi háborút folytatott az akkori Jugoszlávia ellen. Akkoriban sokan táplálták azt a reményt: a nyugati szövetség megkíméli a Szerbia északi részén fekvő, vajdasági célpontokat, mégpedig azért, hogy ne veszélyeztesse az ott élő magyar kisebbséget. Mindez azonban már a háború kezdetén illúziónak bizonyult a Dunán átívelő híd megsemmisítésével Újvidéken. Nyolc évvel később megint úgy tűnik, hogy az időközben ismét messze került Koszovó újból közeledik Magyarországhoz. Az elkövetkező hetekre vagy hónapokra várják ugyanis a döntést a tartomány státusáról, s nyugati értelmezés szerint ez a döntés a Szerbiától való, nemzetközi jogi függetlenedés lesz. Ez pedig - fogalmazott a német lap - közvetett hatással lehet a Vajdaságra is.
