Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-03
16 "akkor lesztek igazi politikusok, ha a ti nevetek is márványba lesz vésve a Parlamentben". Az illető azonban csak névrokon. Én valószínűleg egy elszegényedett Csákyágból származom. - És mint ilyen, Szlovákiában élt magyarként. Mire emlékszik, mit érzett a családja, amikor 1968ban a Varsói Szerződés magyar katonái feltűntek a szlovák utakon? - Tankokat láttam, és azt, hogy a sz üleim nyugtalanok, édesanyám fél, és azt mondja, ebből háború is lehet. De most, felnőtt fejjel úgy látom, akkor fordultunk el mi, szlovákiai magyarok a nagy magyar szférától, és fordultunk a csehszlovák szféra felé. Azok a napok vízválasztók voltak. - Ké sőbb, már politikusként is érezhetett hasonló tudathasadást. Például a bősi erőmű ügyében. Kinek adott igazat? Mármint nyilvánosan... - Bennem kettős a kötődés. A kultúra, a történelem, a nyelv egyértelműen magyar, ugyanakkor közben egy másik állam lojáli s polgára vagyok. Ami Bőst illeti: szerintem elejétől fogva mindkét oldal rosszul kezelte. A szlovákoknak mindig is a magyaroktól való elszakadás szimbóluma volt. Ugyanakkor nyugtalanul és szégyenkezve láttam, mennyire hevenyészett és szakmailag megalapoza tlan volt a magyar álláspont. Úgy véltem, lehetne kompromisszumot találni, igaz, amikor kormánytag lettem, erre már nem volt lehetőség. - És mire volt? Mi az, amit szlovák politikusként kifejezetten önnek köszönhet hazája? - Én az emberi jogokért voltam felelős. Ne feledjék, hogy a zűrös meciari időszak után - amikor többeket kizártak a parlamentből, furcsa bírósági döntések születtek, és kisebbségi ügyekben is sok volt a feszültség - kellett ezzel foglalkoznunk. Ezért sok új törvényt készítettem elő, ame lyek stabilizálták a helyzetet. Nem véletlen, hogy azt a nyolc esztendőt ma a legtöbben a nyugalom és a béke időszakának ítélik meg. A helyi önkormányzatoknak is jelentős jogköröket adtunk. És a gazdák is mindig időben megkapták az európai pénzeket. - Ide haza gyakran karikírozzák a magyarul beszélő szlovákokat, a felvidékieket jellegzetes "á"zó tájszólásukért. Ugyanakkor nemrég tudtuk meg, hogy elődje, Bugár Béla szlovák körökben kivívott népszerűségének egyik forrása épp az volt, hogy még a kabaréban is gyakran utánzott jellegzetesen magyaros hanglejtéssel beszélt szlovákul. Önről viszont azt mondják, hogy félelmetesen "akcentustalan", meg nem mondanák, hogy nem szlovák. Ez is az új politikusi imázs része? - Lehet némi érzékem a nyelvekhez. Képes vagyok ráhangolódni a nyelvek dallamára. De nem azért igyekszem jól megszólalni szlovákul, hogy utána szlováknak nézzenek. Itt mindenki tudja rólam, hogy magyar vagyok. Mindenesetre fontosnak tartom, hogy szépen beszéljek, mert úgy érzem, akkor a mondandóm tartal mát is jobban elfogadják. - E tekintetben tehát akkor asszimilálódik is. És mint négylányos apa? Van prioritás a vejek tekintetében? Például hogy csak magyarok lehetnek? - Aki ebbe beleszól, hibát követ el. De lányaim persze olyan hátteret és műveltséget kaptak, amely a magyar szféra felé orientálja őket. Két lányomnak máris magyar barátja van. Ha mégis másként döntenének, elfogadnám, de elmondanám, hogy azt akarom, a gyerekük anyanyelvi szinten beszéljen magyarul is. Mert manapság kötelező a több nyelven tudás. vissza LINDNER ANDRÁS - HORVÁTH ZOLTÁN Megszűnhet a szlovákiai magyarok rádiója Vajdaságma.info 2007. május 3. [9:00] Januártól töredékére csökkenhet a műsoridő, vagy végérvényesen megszűnhet a szlovák közszolgá lati rádió magyar nyelvű adása, ha a jelenlegi középhullámról január 1jétől URHsávra kényszerítik, jelenti az MTI. Noha a magyar adás jövőjét illetően egyelőre csak találgatások vannak, a veszély komoly - számolt be róla csütörtökön a Pozsonyban megjelen ő Új Szó. Miroslava Zemková a szlovák közszolgálati rádió vezérigazgatója a
