Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-03
17 minap a sajtóban bejelentette: komolyan mérlegelik, vajon megtartjáke az URHval szemben igen költséges középhullámú adásokat, köztük a magyar nyelvűt, mert hogy az évente 45 mill ió koronába kerül, márpedig erre ennyi pénze már nincs, a jövőben pedig végképp nem is lesz a központi rádiónak. "A költségeket a Szlovák Rádióról szóló törvény értelmében a kormánynak kellene megtérítenie, ezt azonban már évek óta nem teszi" - emlékeztet rá a lap, és kiemeli: a középhullámú sugárzás viszont a közszolgálati rádió törvényből eredő kötelessége. "Megszüntetni csak akkor lehet, ha módosítják a jogszabályt" - mondta Gazdag József, a rádiót felügyelő kuratórium magyar tagja, aki a magyar adás műs oridejének csökkentését elfogadhatatlannak nevezte, és úgy vélekedett, hogy "a jelenlegi műsoridőt URHsávon is biztosítani kell". A lap a kulturális tárca szóvivőjétől úgy tudja, hogy a miniszter a térítés kérdéseiről rövidesen tárgyalni kíván a rádió vez érigazgatójával. A különböző szlovákiai nemzetiségek nyelvén, így a naponta nyolc órás műsoridőben magyarul is sugárzó Pátria Rádió igazgatóját, Nagy Ildikót a tervezett lépésekről még nem értesítették. A vezérigazgató sajtónyilatkozatából azonban úgy tudj a, hogy a jelenleg még középhullámon sugárzott, de URHra kényszerülő nemzetiségi adásokat majd valamelyik szlovák nyelvű adás műsoridejébe ékelnék. Mint a lapnak mondta, ez ugyanúgy elfogadhatatlan, mint az, hogy a magyar rádióadás esetleg műholdról legye n hozzáférhető, hiszen ehhez különféle, a hagyományos vételtől eltérő, külön műszaki berendezésekre, például műholdvevő antennára lenne szükség. Mint mondta: "Ezzel elvesztenénk a hallgatóink többségét, ami megpecsételheti a magyar adás sorsát". vissza Európai kisebbségi és regionális nyelvű napilapok konferenciája Erdély.ma [ 2007. május 03., 05:54 ] A déltiroli székhelyű Európai Kisebbségi és Regionális Nyelvű Napilapok Egyesülete (MIDAS), a kolozsvári Szabadság és a nagyváradi Bihari Napló közös szervezésében kerül sor május 3. és 6. között Kolozsváron A kisebbségi és regionális nyelvű napilapok és a többnyelvűség az Európai Unióban elnevezésű nemzetközi konferenciára. Az eseményen Markó Béla szövetségi elnök pénte ken 11.30tól a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről tart előadást. A rendezvényen hazai politikusok és médiaszakemberek mellett szlovákiai, németországi, dániai, belgiumi, spanyolországi, svájci, olaszországi, lettországi, írországi, litvániai és finn országi kisebbségi és regionális nyelvű napilapok kiadóinak vezetői, főszerkesztői, illetve képviselői vesznek részt. Meghívottként lesz jelen Markó Attila kisebbségügyi államtitkár, valamint Leonard Orban európai biztos is. vissza Népújság Magyar nyelvszigetek a szórványban Erdély.ma [ 2007. május 03., 08:07 ] Hunyad – Nyebojsza! Ne félj! Első látásra talán furcsának tűnik, hogy a magyar nyelv napjain szerb nyelvű üzenet hangzott el. A vajdahunyadi kastély Nyebojsza nevű szárnya bevehetetlennek bizonyult. A legválságosabb időkben ide menekült a kastély népe, s itt vészelte át a válságokat, ismertette Hunyad megye magyar történelmét a Nyelvszigetek a szórványban konferencia során Vetési László, a kolozsvári református püspökség szórványfelelőse. Hányszor nem temették már el a Hunyad megyei szórványmagyarságot! Például 1906ban, még magyar időben, Szabó Dezső harói lelkipásztor a beolvadás aggasztó mértékéről írt, s borúlátóan tekintett az ottani magyarság megmaradásá ra. Manapság 97 magyar él Haróban – szinte ugyanannyi, mint száz éve – , s a templomban is magyarul zajlik az istentisztelet. A Vajdahunyad melletti Rákosd még érdekesebb példával szolgál, szemléltette a helyzetet Vetési László. A tizenkilencedik század vég én már románul beszélő református gyülekezetet egy ügyes pap vissza tudta téríteni az anyanyelv útjára. Manapság Rákosd az egyik legjelentősebb magyar falu Hunyad megyében! Számos elhagyatott magyar templom, iskola vagy történelmi műemlék létezik Hunyad megyében. Mindezek látványa nyilván lehangoló lehet, a történelem azonban többszörösen is bizonyította, hogy a Hunyad megyei
