Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-17
20 Nem kétséges, hogy a zsenge korú független horvát állam prioritásai közé tartozik az uniós integráció, s ebben a folyamatban nagyban számít azokra a szomszéd országokra, amelyek aktív szerepvállalásukkal segíthetik törekvéseit. A többi között kiemelt fontosságot tulajdonít a Magyarországgal fenntartott kapcsolatainak is. Ezt hangsúlyozza a horvá t külügyi és európai integrációs minisztérium honlapja is: Magyarország fenntartások nélkül támogatja Horvátország uniós tagságát, "ismerik ambícióinkat, reálisaknak és megalapozottaknak tartják, és segítik megvalósításukat minden adandó alkalommal" – olva shatjuk a minisztérium honlapján. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök 2005 októberében Zágrábban állapodott meg Ivo Sanader horvát kormányfővel arról, hogy a két ország történelmében először közös kormányülést tartanak. Az első ilyen találkozót tavaly január ban rendezték Budapesten. A horvát külügyi tárca szerint a két ország kapcsolatai déli szomszédunk függetlenségének elismerése óta jószomszédi légkörben fejlődnek. A diplomáciai kapcsolatokat a két állam 1992 januárjában vette fel, s már az év decemberéb en Budapestre látogatott Hrvoje Sarinic horvát miniszterelnök. 1995 őszétől aztán évente többször is találkoztak a kormányfők. A határ menti együttműködés és a gazdasági kapcsolatok fejlődéséhez is hozzájárultak ezek a találkozók, és még gyümölcsözőbb az 1 995ben aláírt kisebbségvédelmi megállapodás, valamint a 2000 májusában a vízummentességről szóló egyezmény. Orbán Viktor magyar és Ivica Racan horvát miniszterelnök Zágrábban 2001. február 22én írta alá az egyik legjelentősebb horvát – magyar dokumentumo t, a szabad kereskedelmi megállapodást. "A horvát – magyar gazdasági kapcsolatok ma még távolról sem olyan szorosak, mint amit a földrajzi közelség és a kínálkozó lehetőségek lehetővé tesznek" – értékelt Sípos Sándor, a Világbank zágrábi irodájának akkori ve zetője. Horvátországnak kiemelt fontosságú volt ez a megállapodás, hiszen ez volt az első államközi egyezmény, amelyet a volt Jugoszlávia utódállamain kívüli partnerrel kötött. Sok horvátban keltett szimpátiát, hogy 1999ben Franjo Tudjman elnök temetésé n kormányfőként egyedül Orbán Viktor volt jelen az uniós és tagjelölt országok közül.Annak ellenére, hogy 1995 áprilisában megszületett a kisebbségek védelméről szóló megállapodás, amely rendezte a horvátországi magyarok, illetve a magyarországi horvátok h elyzetét, néhány tekintetben még mindig rendezetlenek a körülmények. Habár Sólyom László magyar köztársasági elnök májusi zágrábi látogatásán horvát kollégájával, Stipe Mesic elnökkel egyetértésben megállapította, hogy a kisebbségi kérdés mindkét országban példásan rendezett, Sólyom mégis kifejezte reményét, hogy a magyarlakta horvátországi területek kellő támogatást kapnak majd a háború utáni újjáépítéshez: "Jól tudjuk, hogy a horvátországi magyarság nagyon sokat szenvedett a jugoszláv utódháborúk alatt. A hhoz képest, hogy horvát területeken hogyan újítják meg a településeket, Baranya meglehetősen lemaradt" – mondta a magyar köztársasági elnök. Sólyom László magyar újságíróknak elmondta, hogy egyetlen megoldatlan probléma van a horvát – magyar kapcsolatokban: a kisebbségek parlamenti képviselete. Ennek megoldása a Magyar Köztársaság feladata, és ezt nem lehet tovább halogatni: "Ha a nemzeti kérdésnek olyan nagy jelentőséget tulajdonítunk Közép- és DélkeletEurópában, akkor ezt nekünk meg kell oldanunk, és otth on ezt végre komolyan kell venni." A két fél az együttes ülésen szándéknyilatkozatot is aláír a nemzeti fejlesztési tervek összehangolására irányuló együttműködésről és az előcsatlakozási támogatási források keretében kialakított stratégiai célok egyezte téséről. vissza Szabó Palócz Attila
