Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-17
21 Belgrádban sokat ígér az új kormány, Brüsszel biztatja Koszovó, európai integráció, gazdaság, Hága, a bűnözés elleni harc: ezek az új szerb kormány főbb programcéljai. Olli Rehn bővíté si biztos a stabilizációs tárgyalások mielőbbi felújítását ígéri Szerbiának. "Az új kormány megalakításával Szerbia a stabilitás és a fejlődés útjára lépett – hangoztatta első nyilatkozatában Vojislav Kostunica régiúj kormányfő. – A szilárdságra különö sen nagy szüksége van az országnak, mivel a koszovói kérdés megoldásában óriási kihívásokkal kell majd szembenéznie." Kostunica nem hagyott kétséget afelől, hogy Koszovóról nem hajlandók lemondani "még az uniós tagságért cserébe sem". Az ott élő szerbekn ek pedig azt üzente, hogy a tartomány függetlenségének esetleges külföldi elismerése (amit már több kormány is jelzett) semmit sem jelent, az ilyen egyoldalú lépést pedig az országgal szembeni ellenséges cselekedetnek fogják tekinteni. Az európai felzárk ózás szorosan összefügg a hágai Nemzetközi Törvényszékkel való együttműködéssel, s a kormány "mindent meg fog tenni, hogy ezt az ügyet minél előbb lezárják". A háborús bűnösök, elsősorban Ratko Mladic letartóztatása azonban – mint a katonai biztonsági sz olgálat keddi akciója is bizonyította – korántsem lesz egyszerű feladat. Annak hírére, hogy a kommandósok lezárták egy belgrádi tiszti szálloda környékét, és a szökevény tábornokot keresve mindent átkutatnak, még a csatornákat is, az ellenzéki képviselők n em sokkal a bizalmi szavazás előtt megszakították az ülést, s ezzel csaknem meghiúsult a kormányalakítás. Vojislav Kostunica azzal próbálta megnyugtatni a képviselőket, hogy nem ő rendelte el a műveletet, hanem az ügyészség, és Mladicot most sem találták meg. A Belgrádban tartózkodó Olli Rehn uniós bővítési biztos a közösség támogatását ígérte Szerbiának az európai integráció útján, mint mondta, Brüsszel kész a tavaly megszakadt stabilizációs és csatlakozási tárgyalások haladéktalan felújítására, amint a z új kormány megkezdi programjának "rigorózus alkalmazását". -------------------------------------------------------------------------------- Az EU ezúttal valóban gyorsan reagált Aláírták az Európai Unió és Szerbia közötti vízumkönnyítési és visszafog adási megállapodást – jelentette be az Európai Bizottság Brüsszelben. Az unió ezzel is üdvözli az új reform- és uniópárti kormány megalakulását, s bizonyítani kívánja elkötelezettségét Szerbia iránt. Az egyezmény Magyarországnak is kiemelt fontosságú, mert egyszerűbb és olcsóbb lesz vízumhoz jutni. Az EU hatvan euró helyett 35 euróért ad majd ki- és beutazási vízumot Szerbia állampolgárainak, meghatározott csoportok pedig ingyen juthatnak vízumhoz. A dokumentumot toloncegyezmény egészíti ki: az EUállamok v isszaküldhetik a balkáni eredet- vagy tranzitországba az illegálisan érkezőket. vissza J. Garai Béla, Újvidék, MTI HARC A KISEBBSÉGI PÉNZEKÉRT ERDÉLYBEN − Egy a buksza! HVG 2007. május 16. 00:00 | Lázadoznak a ci vil szervezetek Erdélyben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség teljhatalma ellen, főleg mert a budapesti és a bukaresti kisebbségi támogatásokról is egyedül dönt. A második Gyurcsánykormány radikálisan szervezte át a határon túli magyarsággal kapcsola tos intézményrendszert. Ennek eredményeként a 2005ben létrehozott, Kiss Elemér egykori kancelláriaminiszter által irányított Szülőföld Alap átvette az Illyés és az Apáczai közalapítvány feladatait (HVG, 2006. december 9.), vagyis az összes oktatási, kultu rális, identitásmegőrző támogatás forrása - idén több mint kétmilliárd forint - hozzá összpontosul. Ám hogy a határon túli magyarok között miként, milyen elvek alapján osztják el a pénzt, arról R égiúj kormányfő Vojislav Kostunica Belgrádban született 1944ben, jogász végzettséget szerzett, egyik alapít ó tagja volt az ellenzéki Demokrata Pártnak. A pártból kilépve létrehozta a Szerbiai Demokrata Pártot. A 2000ben tartott elnökválasztáson az egyesült ellenzék jelöltjeként legyőzte Slobodan Milosevicet. 2000től 2003ig a Jugoszláv Szövetségi Köztársaság elnöke, majd 2004től Szerbia miniszterelnöke. Erősen konzervatív beállítottságú, önmagát mérsékelt nacionalistaként jellemzi.
