Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-17
19 OPEC létrehozásának gondolata, Oroszország részvételével. Európa gázigényét eddig 40 százalékban Alg éria és Oroszország elégítette ki. A gázüzlet természetesen különbözik az olajüzlettől, de célszerű volna egyeztetni az álláspontokat, ezért Oroszország jelezte érdeklődését az említett javaslat iránt, melyet támogat Algéria, Katar, Irán és Venezuela. Nem helyes átpolitizálni ezt az elgondolást, bár egyes nyugati országok próbálkoznak vele. Az energiapiac kíméletlen konkurenciaharca közepette az orosz résztvevőknek maximális precizitással kell cselekedniük. Óriás monopóliumaink, különösen a Gazprom, olyko r bumfordi módon lépnek fel, nem törődnek az árnyalatokkal. Ezt érzékelhettük az Ukrajnával, Fehéroroszországgal és Grúziával kirobbant konfliktusok idején. Ahelyett, hogy az egyeztetés szakértői szinten zajlanék, a legmagasabb állami szinten kell foglalko zni a kőolaj és a gáz kérdéseivel. De még ezen a szinten sem mindig lehet azonnal megtalálni a megoldást. Putyin elnök külpolitikájának lényeges vonása, hogy Oroszország Ázsia felé fordul, elmélyíti stratégiai partnerségét Kínával, Indiával s általában a z ázsiaicsendesóceáni térség országaival. Ha egyszer nem minden sikerül az USAEU- Oroszország háromszögben, emitt több esélyünk van. Az ázsiaicsendesóceáni térség esetében az együttműködés fő kérdése a kereskedelem bővítése és a befektetések Oroszorsz ágba vonzása. Az energiapolitikát illetően ez a források feltárását jelenti, továbbá új csővezetékek kiépítését a Csendesóceán felé. Oroszország ténylegesen feltárt kőolaj- és földgázkészletei már nem elegendők a növekvő exportigények kielégítésére, a bel ső igényekről nem is szólva. A kutatás, a lelőhelyek kitermelése, a kőolajbányászat és a földgáztermelés, illetve a feldolgozás modernizálása egyre többe kerül. Az utóbbi tizenöt esztendőben sok mindent elhanyagoltunk. Ezért is éri anynyi bírálat a Gazp rom politikáját, s innen vannak a kőolaj- és földgázexport extraprofitjának felhasználása körüli viták. De van az ügynek még egy vonatkozása: amíg magasak az energiaárak, ömlik a bevétel a kincstárba, energianagyhatalom vagyunk. Ám, ha zuhannak az árak, O roszország a Nyugat és a Kelet fejlettebb országainak nyersanyagnyúlványává degradálódhat. Ma persze más a helyzet, mint a XX. század 7080as éveiben, amikor az USA arab szövetségeseivel sikeresen nyomta le az olajárat, amivel nehéz helyzetbe hozta a S zovjetunió gazdaságát. Erről nyilván nem szabad megfeledkezni. A stabilizációs vagy tartalékalap célja az, hogy megszilárdítsuk az ország gazdasági és pénzügyi biztonságát. Ma sincsenek szinkronban a FÁKországokkal kapcsolatos jelszavaink a gyakorlattal . S itt bizonyos párhuzamot fedezhetünk fel KeletEurópával. A Varsói Szerződés egykori tagállamaihoz fűződő kapcsolataink (talán Magyarország kivételével) ugyanúgy gyenge diplomáciai eredménynek minősíthetők, mint a FÁKállamokkal való együttműködés. So k FÁKország szemében nem Oroszországé az elsőbbség a külkapcsolatokban. Ezek az országok többirányú politikát követnek, melyet egyszerre építenek Moszkvára és Washingtonra, Pekingre és Brüsszelre. Ez nyilván így is marad, mivel a régión kívüli erők aktivi tása, Oroszország konkurenciája aligha fog gyengülni. Ezt példázzák egyebek között azok a törekvések, hogy Kazahsztánt és Azerbajdzsánt olyan kőolaj- és földgázszállítási projektekbe vonják be, amelyek megkerülik Oroszországot. Fontos lehet ebből a szempon tból a nyáron sorra kerülő FÁKcsúcstalálkozó. Jelzés értékű, hogy Putyin elnök múlt heti kazahsztáni és türkmenisztáni látogatásán javaslatot tett egy olyan gázvezeték közös megépítésére, amely a Kaszpitenger térségéből szállítaná a gázt Európába - Orosz országon keresztül. Az elkövetkező évek igen fontosak lesznek országunk történelmi átmenetében a negatívumokat és pozitívumokat egyaránt mutató szovjet múltból, a kétpólusú világból abba az új, többpólusú világrendbe, amelyben a külpolitika is többirányú , s amelynek jellemzője a globális szolidaritás és a globális biztonság. vissza Közös kormányülés Zágrábban Magyar Hírlap 2007.05.17. Euroatlanti integráció, infrastrukturális fejlesztések, oktatási és kulturális egy üttműködés, valamint a magyar rendőrök nyári horvátországi szolgálatteljesítése – a többi között erről lesz szó a mai zágrábi horvát – magyar közös kormányülésen.
