Reggeli Sajtófigyelő, 2007. május - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-05-05
24 elkövetkez ő néhány évtizedben? Persze nem e gyszerre egymilliót, de minden évben keveset, végül meglesz a millió. Ezt honnan fogja hozni, ki jön ide? Mi történik majd Romániában, egy olyan országban, amelynek az uniós tagállamok közül jelenleg a legtöbb állampolgára dolgozik külföldön? Visszajönnek ő k? Olyan prognózisokat látok az európai dolgozatokban, melyek Romániában még a magyarországinál is nagyobb népességfogyást látnak el ő re, különösebb kivándorlás nélkül. Nekem nincsenek válaszaim, de úgy vélem, hogy ez a 20 – 40 év úgy elmegy, mint a sicc, és ha ezekr ő l a kérdésekr ő l nem kezdünk el együtt gondolkodni és kimondani, amit gondolunk, akkor nagy baj lesz.” Maradásra ösztönözni. A Kárpátmedencei Magyar Képvisel ő k Fóruma gazdasági bizottságának alelnökeként témánk egyik jó ismer ő je Lakatos Péter, az RMDSZ parlamenti képvisel ő je. „A fejlesztésközpontú nemzetpolitikának van létjogosultsága, s kimondottan örülök annak, hogy az anyaországi szóhasználatban elterjedt az érdekérvényesít ő képesség meger ő sítésének az említése – mondta érdekl ő désünkre a nagy váradi politikus. – Ez egy viszonylag új szemlélet, ami azért fontos, mert mindkét ország hasonló, uniós keretek között m ű ködik. Én most kimondottan Románia és Magyarország viszonylatában beszélek, s nem általánosan a határon túli magyarsággal kapcsolatos kérdésekr ő l. Ez a fejlesztésközpontú nemzetpolitika elméletileg jól hangzik, és sok el ő nye lenne, ha a gyakorlatba ültetése nem húzódna el nagyon. Három kategóriában írtak ki pályázatot. Oktatás és szakképzés: rendben van, kulturális és egyházi kollégium: oké. Önkormányzati együttm ű ködési, informatikai és média kollégium szintén. Viszont ezzel párhuzamosan megszüntették az Új Kézfogás Közalapítványt, s megszüntették a Gazdasági Kollégiumot a Szül ő föld Alapon belül, amelynek a 2006os kiírásában volt egy ol yan elem, amit meg kellett volna ő rizni, éspedig a társult gazdasági egységek, több tagból álló érdekcsoportok támogatását. Ugyanis ha a megmaradás irányából közelítjük a kérdést, akkor az kellene ösztönz ő legyen, hogy az emberek itthon maradjanak. Az egyi k, ami jó, de nem elég, a határ menti régiók együttm ű ködése uniós forrásokból. Ennek az a szépséghibája, hogy ha megnézzük a román – magyar határ menti térségeket, az Érmelléket kivéve sehol nem tudunk többségében magyarok lakta kistérséget összehozni. Innen t ő l kezdve nehéz megoldani a közös projektekhez szükséges önalapot, egyáltalán sikeresen pályázni. De ha sikerülne is, ez csak a határ menti megyékben hoz valamit. No de hogyan oldjuk meg a többi régió kérdését, illetve azt, hogy a vidéken él ő magyarok szá mára az érdekérvényesítés ne csupán szlogen legyen. A tavalyi kiírás lehet ő vé tette például, hogy a farmerek tejbegy ű jt ő központok uniós elvárásoknak megfelel ő felszerelésére kapjanak támogatást. Ez együttm ű ködésre is ösztönözte az embereket. Ez a dolog mo st kimaradt. Kimaradt az például, hogy a borászok közös palackozóüzemeket hozzanak létre, vagy hogy a gazdák az uniós normáknak megfelel ő gabonatárolót építsenek, ami a Bihar megyei Albison korábban sikerült.” Lakatos ötletekkel is szolgálna a kínálat b ő v ítésére: „Beszéltem a KMKF ülésén Bajnai Gordon fejlesztéspolitikai kormánybiztossal arról, hogy olyan támogatásokat kellene uniós és kormánypénzekkel létrehozni, amelyek valóban kihathatnak a határon átnyúlva egy egész régióra. Ilyen lehetne Nagyváradon e gy PETCT módszert alkalmazó diagnosztikai központ, mely kutatási, innovációs célok és egészségügyi szolgáltatás ötvözése lenne. Romániában még nincs ilyen, Magyarországon is csak egy m ű ködik, Budapesten. Ebbe a központba járhatnának az emberek a határ min dkét oldaláról, a magyar egészségbiztosító finanszírozhatná a tbt fizet ő magyar állampolgárok vizsgálatát, a román a romániaiakét. Ehhez hasonló dolgokban érdemes lenne az önkormányzati, kormányzati összefogás.” Új hitelkonstrukciókat. Az identitás meg ő rzését szolgáló törekvések további támogatásával kapcsolatban a képvisel ő szerint „azt kell megnéznünk, hogy kik, miként, milyen sikerrel pályáznak az idei kiírásban. Jónak t ű nik például a támogatása a magyar nyelv ű tankönyvek kiadásának. A korábbi tapaszt alat viszont azt mutatta, hogy némelykor szép pénzeket vettek fel magyar nyelv ű tankönyvek kiadására, ám azok a román változatok tükörfordításai lettek, gyenge színvonalon”. A politikus fontosnak tartaná, hogy új típusú hitelnyújtásokra is lehet ő ség nyílj on. „Az áprilisi budapesti egyeztetésen elmondtam, s az állásfoglalásban volt is rá utalás, hogy nem ártana, ha nem szüntetnék meg az ITDHt, s az itteni vállalkozásfejlesztési központokból egyegy embert átvennének. Egy másik eshet ő ség, hogy Romániában a törvény immár lehet ő séget ad mikrofinanszírozó társaságok létrehozására. A Corvinus létrehozhatna ilyeneket. Ez nem vissza nem térítend ő támogatás, s lehet ő vé tenné azt, ami a legnagyobb hiány Romániában, a t ő kéhez jutás kedvezményes formáját kisvállalkozó k számára. Például egy új vendégház ma legalább hárommargarétás szintnek kell hogy megfeleljen, de a beruházás pénzelésére nincs olyan román program, amelynek segítségével a vállalkozó kedvezményesen jutna hitelhez. A Romániában kis- és közepes vállalkozás oknak meghirdetett nyolc program indulásakor az irodák el ő tt napokkal hálózsákban aludtak az emberek. Volt olyan bihari vállalkozó, aki bejutott ugyan tizediknek, de 169es sorszámot kapott, mert az el ő tte
