Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-27
19 Nem volt szó igazságosságról, sem bosszúról Annak a kérdésnek a megválaszolásakor, vajon Beneš elnök elkövethettee a népirtás bűntettét úgy, ahogy azt az egyezmény leírja, elsősorban magatartásának motívuma a fontos. Érthető, noha nem menthető a spontán kialakult erőszak, amely az uralkodó hatalom csaknem minden összeomlásának kísérőjelensége. Ebből a szemszögből kell nézni a náci rémuralom által megtizedelt hazai ellenállás radikalizmusára is, amely szerint kollektív bűnösség terhelte a németeket, ezért kollektív megbüntetésüket is követelte, tehát mindannyiuk kiűzését különbségtétel nélkül. (Ez a tény azonban semmilyen alibit nem szolgáltathat Beneš számára: a háború után a kommunistákkal együtt mindennemű döntésből éppen ő sakkozta ki a hazai ellenállás képviselőit, akik a megszállók elleni harcban naponta kockára tették az életüket.) A „német probléma kilikvidálásának” beneši politikájában azonban nem bosszúról volt szó, még kevésbé a vétkesek igazságos m egbüntetéséről, ami annyira kívánatos lett volna a náci rezsim önkényével szembesült demokratikus közvélemény számára. Beneš nem volt érzelgős politikus. Nem tartható cseh sovinisztának, de még cseh nacionalistának sem. Beneš populista sem volt, aki vitett e volna magát a németellenesség megduzzadt hullámán. A bosszú és a hasonló „alantas” magatartás ellentétben állt Benešnek, a haladó államférfinak az elképzelésével, aki csakis ésszerűen megokolt megfontolás alapján jár el. Csakhogy Beneš esetében ez inkább súlyosbító, mint javára szóló körülmény. Nyilván nem tudatosította teljes mértékben, vagy nem akarta tudatosítani a minden „érzelemtől” mentes politika, tehát gyakorlatilag az emberi dimenziót nélkülöző politika veszélyeit. Elhatározta, egyszer s mindenko rra „megoldja” a cseh – német problémát: a polgárok egész csoportjainak sorsa, nem beszélve az egyénekéről, mellékessé vált, mert ez szolgálta a haladást, Európa békés jövőjét, sőt magát a humánumot – mondhatnánk az eltérő fontolgatás keretében. Valójában Ed vard Beneš példája azt mutatja, hogyan lehet a pokolba vezető út látszólag nemes gondolatokkal kikövezve. Bűnös, vagy nem bűnös? A németkérdés beneši „megoldása” hidegen kigondolt „politikai döntés” volt a csehek országának etnikai megtisztításáról abban az időben, amikor erre egyedülálló alkalom kínálkozott, amelyet a fanatizált német kisebbség jelentős része által támogatott náci megszálló uralom kegyetlensége, a Nyugat nem túl tiszta lelkiismerete, valamint mindenekelőtt Sztálin Oroszországának birodal mi vágya és az a törekvése teremtett meg, hogy KözépEurópát a saját hatalmi szférájába vonja. Beneš politikáját nem igazolhatja az a tény sem, hogy végül a nyugati demokráciák az események nyomására egyetértésüket fejezték ki a kitelepítéssel, azzal a fel tétellel, hogy „rendezetten” kellene végbemennie. Vajon hogyan hangzana a képzeletbeli ítélet Edvard Beneš felett, aki a nemzetközi bíróság előtt felelne a cseh németek kitoloncolásával kapcsolatos bűncselekményekért? Úgy vélem, hogy Beneš államfői állása , részvétele annak a gondolatnak az érvényre juttatásában, hogy a német polgártársak minél nagyobb részét kivétel nélkül ki kell toloncolni, felelőssége a német kisebbségnek mint olyannak a jogi diszkvalifikálásáért, magatartása és motiváltsága, amikor a n yilvánosság előtt a németkérdés Csehszlovákiában történő „kilikvidálásáról” beszélt, a genocídium lényegét – úgy, ahogy ezt a bűncselekményt a népirtás bűntettének büntetéséről szóló egyezmény leírja – kimeríti. vissza PETR P LACÁK, történész és író Falunapokra is jut pénz Krónika 20070426 Szülőföld Alap: információszolgáltatás helyettesíti a pozitív diszkriminációt. Kisebb költségvetésű programokra is pályázhatnak a Szülőföld Alap költségvetéséből támogatást igé nylő szervezetek. A határon túli magyarság támogatási és fejlesztési programjait összesítő Szülőföld Alap három szakkollégiuma – az oktatási és szakképzési, a kulturális és egyházi, illetve az önkormányzati együttműködési, informatika- és médiakollégium – ez évre meghirdetett valamennyi többpontos pályázata elkülönít egy összeget a kisebb költségvetésű rendezvények támogatására.
