Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-27
20 Az oktatási és szakképzési kollégium 93,3 millió forint értékű romániai pályázatai mellett 10,4 millió forintot különített el err e a célra. A kulturális és egyházi kollégium 132,5 millió forint összértékű pályázati lehetőségei esetében az elkülönített summa 28,9 millió forintra emelkedik. Az önkormányzati, informatika- és médiakollégium 68,3 millió forintra rúgó pályázati összegén k ívül további 7,5 millió forintos öszszeg áll rendelkezésre a kis költségvetésű rendezvények finanszírozására. Nagy Imre, a Szülőföld Alap irodavezetője a Krónikának elmondta: az intézménynél azért szabták meg az 500 ezer forintos alsó határt egy pályázatr a, hogy ne aprózódjanak szét az összegek. Hogy azonban a kisebb költségvetést igénylő rendezvények támogatására is lehetőséget hagyjanak, pályáztatás útján minden régióban kijelölnek egy lebonyolító szervezetet, amely az elkülönített pénzösszegeket tovább pályáztatja. Ennek fejében a summa 10 százalékát számolhatják el működési költségként. A lebonyolító szervezetnél bárki pályázhat legkevesebb 100 ezer forint értékben. A kis rendezvényekre szánt összegek továbbpályáztatásával foglalkozni szándékozó szervez eteket még nem jelölték ki, így a „közvetítők” kiléte még nem ismeretes. „Személyi állományuk és felszereltségük alapján jelöljük majd ki az ezzel foglalkozó szervezeteket” – mondta el lapunknak Nagy Imre. Az uniós források megszerzésére való felkészülés ről, a közös térség- és intézményfejlesztés, a hatékony forráskoordináció, ezáltal pedig a magyarlakta térségek versenyképességnövelésének módozatairól és lehetőségeiről tartott előadást tegnap Kolozsváron a magyar Miniszterelnöki Hivatal (MeH) külkapcsol atokért és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára. Törzsök Erika úgy vélekedett, hogy a kilencvenes évektől működő, a határon túli magyar szervezeteket támogató intézmények a két világháború közötti revánspolitikát folytató magyar intézményrendszer újj áélesztését jelentették. Szerinte ez elhitette Magyarországról, hogy megoldja a határon túli magyarok helyzetét, a folyamatos finanszírozással azonban visszafojtották a közösségi erőt is. A paternalizmus vége „A csatlakozás után a magyarság többsége ugya nazon politikai, gazdasági és jogi keretek közé került, tehát át kellett immár gondolni ezt a kisebbségpolitikát” – vélekedett Törzsök Erika. Ugyanakkor eltérő a különböző országokban élő magyar kisebbség helyzete is, így mára tartalmatlanná vált az egység es magyar nemzetpolitika szlogenje. „Az eltérő adottságokat figyelembe véve kell együttműködési formákat találnunk” – hangoztatta Törzsök. – Ez a politika a kisebbségi létből eredő hátrányok feloldására törekszik, a cél pedig a támogatásfüggőség helyett a hátrányok, a társadalmi, gazdasági, regionális egyenlőtlenségek felszámolása.” Az eddigi paternalista szemléletmódot fel kell váltania a kölcsönös felelősségvállaláson és együttműködésen alapuló új támogatáspolitikának. Az új magyarságpolitika két pillére az identitásmegőrző támogatáspolitika és a versenyképességet növelő fejlesztéspolitika. A magyar kormány azt próbálja támogatni, ami helyi finanszírozással nem oldható meg. A Szülőföld Alap létrehozásával a közalapítványok a források megőrzése mellett int egrálódnak az új intézménybe. A helyi forrásokra is felhívta a figyelmet Törzsök: a Magyarországgal szomszédos államok többségében évek óta vannak magyar miniszterek a kormányokban, élni kell ezzel a lehetőséggel. Himnusz és információ Az előadás kapcsán lapunk kérdésére – miszerint nyílike az EUs keretek között lehetőség bármiféle pozitív diszkriminációra – Törzsök Erika így reagált: a pályázási lehetőségek bemutatását és a magyarországi pályázati rendszer változásait felvázoló előadások célja informác ióhoz juttatni a kisebbségi magyar közösséget. „Ezek azok az eszközök, melyek sokkal többet jelentenek az itt élőknek, mint ha háromszor elénekelnénk a himnuszt – magyarázta. – Az európai gazdasági és jogi keretek nem teszik lehetővé az etnikai alapon tört énő bármiféle megkülönböztetést. Amikor a magyar kormány megpróbálja az információt, technikát és együttműködési modelleket bemutatni, tulajdonképpen helyzetbe akarja hozni azokat, akik a kisebbségi létből adódóan nehezebben jutnak ezekhez az információkho z.” Törzsök szerint a társadalom egyes rétegeinek, a különböző térségben vagy a kisebbségben élőknek nem azonosak az esélyei, erre pedig oda kell figyelni. „Szem előtt kell tartani, hogy az egyesült Európában a fő feladat immár nem a régiók etnicizálása, hanem az etnikumok regionalizálása” – jelentette ki, hozzátéve, hogy ezen belül a különböző autonómiaformák az adott ország decentralizációs és modernizációs kereteibe illeszkednek.
