Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-24
24 Ami egy európai országban kevésbé magától értetődő: választottunk folytonosan a románok, nem pedig a román állampolgárok elnökének nevezi magát, s a népről beszél, azt a benyomást keltve, hogy nem a román állam polgárai által vá lasztott parlament tagjai, az ország lakosságának legitim képviselői, hanem valamiféle – a néptől és az istentől elrugaszkodott – maffiózók függesztették fel állásából. Arról persze, hogy kikből áll a román parlament, hosszasan lehetne értekezni. Tagjait azonban épp azok a választók választották – saját képükre és hasonlatosságukra – , akiket Bãsescu elnök ma népként idéz. Ha saját megválasztását legitimnek tekinti, akkor a parlamentét is annak kell tekintenie. Nemkülönben a Tãriceanukormányt, amely ugyan csupán a választók huszonkét százalékának opcióit jeleníti meg, de amelyet – amint azt a kormánytagok beiktatásakor tapasztalhattuk – a túlnyomó parlamenti többség támogat. Milyen alapon beszélhet az elnök ilyen körülmények közt illegitim kormányról, mily en alapon kérdőjelezheti meg a parlamenti döntés jogosultságát? A kulcskérdés nyilván a törvényesség fogalmának értelmezése. Bãsescu elnök a törvényességen nem a konkrét és valóságos választótestület akaratának tiszteletben tartását, hanem a homályos érte lmű nép iránti homályos értelmű hűséget érti, a nép pedig a román politikai zsargonban kulturális nemzetet jelent. Ezeknek a fogalmaknak a jelentése az európai demokráciák szóhasználatában egészen másként fest. A francia nép még akkor sem a francia nyelv ű, kultúrájú és származású emberek közösségét jelenti, ha a francia nyelvet és kultúrát az állam az állampolgárság alapfeltételeként kényszeríti rá polgáraira. A francia nép a francia állampolgárok közösségét jelenti: ezt a közösséget a franciák is nemzetn ek nevezik, de a francia nemzet tagja nem föltétlenül francia szülőktől származik, elég, ha Franciaország földjén (azaz határain belül) látta meg a napvilágot. Bãsescu elnök ezzel szemben az összes románok elnökének tekinti magát, függetlenül az államhatá roktól. Amihez persze kulturális vonatkozásban joga van, sőt egy olyan ország elnökeként, amely a román kulturális közösség tagjainak túlnyomó többségét képviseli, ez kötelessége is. Politikusként azonban, mikor éppen újabb kampányát készíti elő, semmifé le jogalapja nincs arra, hogy minden románok nevében szónokoljon. De még csak arra sincs, hogy pusztán az országban élő románok képviseletében lépjen fel. Őt ugyanis a magyar (s feltehetőleg a roma) választók jelentős része is megválasztotta. Hogyan számít hatna a továbbiakban is a szavazatainkra, ha folyamatosan románokról és nem román állampolgárokról beszél? Persze mi azt sem fogjuk elfelejteni neki, hogy a kisebbségi törvény éppen az „elnöki párt” ellenállása miatt nem ment át a törvényhozáson, s a dem okraták magatartását az elvileg pártok fölött álló elnök egyetlen szóval sem nehezményezte. Annak ellenére sem, hogy tudnia kellett, elnöki pozícióját végső fokon azoknak a magyar szavazóknak köszönhette, akik az RMDSZvezetés opciójával szembehelyezkedve Adrian Nãstase helyett rá adták szavazatukat, s akiknek döntései végül is lehetővé tették, hogy az RMDSZ legitim módon – gyakorlatilag saját választóinak akaratához igazodva – részt vehessen a kormányzásban, s ezzel hatalomra segítse a D. A. Szövetséget ma gát is. Bãsescu elnök aligha várhatja el tőlünk, hogy ismét rá adjuk majd a szavazatainkat. Sürgősségi úton módosítanák a referendumtörvényt? Erdély.ma [ 2007. április 24., 08:13 ] Forrás: Szabadság Sürgősségi rendelettel szándékszik a kormány módo sítani a referendumtörvényt úgy, hogy az államfőt a népszavazáson megjelentek fele plusz egy szavazatával is le lehessen váltani. Korábban a parlament kétszer is módosította a törvényt ebben a formában, az Alkotmánybíróság azonban mind a kétszer kifogás t emelt ellene. Hagyott viszont egy kiskaput, tudtuk meg EcksteinKovács Péter szenátortól. Az Alkotmánybíróság indoklásában ugyanis az áll, hogy az érvényességi küszöböt nem lehet megváltoztatni, ehhez továbbra is az szükséges, hogy a népszavazáson a vála sztói névjegyzéken szereplők fele plusz egy személy
