Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-24
25 megjelenjen. Annak eldöntése viszont, hogy az államfőt a megjelentek vagy a névjegyzéken szereplők fele plusz egy arányban váltják le, nem alkotmányossági kérdés, a parlament bárhogy határozhat. A kormá ny jelenlegi összetételét tekintve egy ilyen módosítás minden bizonnyal „átmegy". Amennyiben ez törvényerőre emelkedik, az megkönnyíti Băsescu menesztését. Jelenleg az államfő arra számít, a referendum vagy érvénytelen lesz, mivel kevés az esélye annak, ho gy a névjegyzéken található választók fele, tehát 9 millió szavazó az urnákhoz járuljon, vagy ha mégis elmennek, akkor – a jelenlegi törvény értelmében – gyakorlatilag ugyanennyien kell hogy megszavazzák a menesztését, aminek a valószínűsége gyakorlatilag nulla. Amennyiben módosul a törvény, az érvényes szavazatot leadók eggyel több mint a felének szavazata szükséges ahhoz, hogy a mandátumát felfüggesszék. Korábban arról volt szó, hogy a parlament módosítja az elnökválasztásról szóló törvényt, amivel elle hetlenítené Băsescu indulását az esetleges előrehozott elnökválasztásokon. Az elbizonytalanodott elnök emiatt végül nem mondott le, hanem abban reménykedett, a népszavazás majd kiutat jelent számára. A jelek szerint azonban Băsescu visszatérésében nem érde kelt kormány most új megoldást talált arra, hogy az államfő elveszítse mandátumát. vissza Székelyföld 2009 körül válhat önálló fejlesztési régióvá Erdély.ma [ 2007. április 24., 08:09 ] Forrás: Szabadság Van esély arra, h ogy Székelyföld 2009 körül önálló fejlesztési régióvá váljon, amely később remélhetőleg közigazgatási hatáskört is kaphat – közölte Demeter János, a Kovászna megyei tanács elnöke. Az RMDSZes tisztségviselőt abból az alkalomból kérdezte az MTI, hogy az u tóbbi időben közigazgatási szinten több kezdeményezés is született. Így létrejött a Szövetség a Székelyföldért Egyesület, körvonalazódik egy Kovászna megyei gazdaságfejlesztési egyesület megalakítása is. Vajon ezek a kezdeményezések lépéseket jelentenek a székelyföldi autonómia irányába? E kérdésre Demeter János kifejtette: az autonómia csak akkor válhat működőképes rendszerré, ha komolyan megtervezett gazdasági háttérrel rendelkezik. Az autonómia mint intézményrendszer önmagában nem oldja meg például a s zegénység problémáját. A legsürgősebb feladat most az, hogy a székelyföldi önkormányzatoknak legyen elegendő saját forrásuk a fejlesztésre, a fiatalok otthon is boldoguljanak, ne kelljen másutt keresniük képzettségüknek megfelelő munkát, és legyen megfel elő számú szakember. Ezért érlelődött meg 2001ben a gondolat, hogy Székelyföldből önálló fejlesztési régiót hozzanak létre. A tanácselnök szerint a jelenlegi romániai fejlesztési régiók nem tükrözik az ország gazdasági realitásait. Például ugyanahhoz a régióhoz tartozik Fehér és Kovászna megye, holott semmiféle hagyományos együttműködési tapasztalatuk nincsen. A Feketetenger partján fekvő Konstanca megye egy fejlesztési régióban található a Kárpátok túlsó felén lévő Vrancea megyével, noha „köszönő viszo nyban sincsenek egymással" – mondta Demeter, leszögezve, hogy az így megrajzolt régiókra nem lehet alapozni egészséges fejlesztési stratégiákat. A székelyföldi megyéknek közös fejlesztési régióba kell tartozniuk, ehhez azonban ki kell dolgozni egy önálló székelyföldi stratégiát – hangsúlyozta a tisztségviselő. Utalt a számos korábbi, politikai természetű támadásra. Volt, aki szegregációs törekvésekkel vádolta a kezdeményezőket, azzal, hogy ki akarják szakítani az ország „szent testéből" ezt a térséget. Id őközben azonban bebizonyosodott, hogy korántsem román – magyar problémáról van szó, hiszen más megyék is ugyanazzal a nehézséggel küszködnek, felismerve: a jelenlegi regionális politika Romániában nem a régiókat szolgálja, hanem a különféle bukaresti politik ai érdekeket. Mindenki érezte – nemcsak a magyar, hanem a román vezetésű megyékben is – , hogy ez a rendszer nem működik, Bukarest rendre elsorvasztja a különféle regionális ügynökségeket, a régiók pedig puszta „pénzelosztókká" degradálódtak, ahelyett hog y komoly szellemi műhelymunkával, tervezéssel foglalkozhatnának – fejtette ki Demeter János, emlékeztetve: a megyei közgyűlések országos szövetsége kérte, hogy a román kormány változtassa
