Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-23
25 Nemzetközi Törvényszékke l folytatott együttműködés eredményeit, de aggódik, hogy a horvát lakosság körében széles körű ellenszenv tapasztalható a hágai intézménnyel szemben. Emellett a csatlakozás előnyeinek fokozottabb népszerűsítését várják el az euroképviselők Zágrábtól, ugya nis a horvát lakosság körében csak 53 százalékos az EUtagság támogatottsága. A jelentés a csatlakozás lehetséges időpontjáról úgy fogalmaz, hogy az EP szeretne már a 2009es európai parlamenti választás előtt szavazni a horvát belépésről. Ehhez azonban az kell, hogy addigra elfogadják az uniós alkotmányt, ugyanis az unió jelenlegi, 27 tagállamra vonatkozó szerződése további bővítést nem tesz lehetővé. vissza Magyarország külpolitikai helyzete nem változott - Interjú Valki L ászlóval, a miniszterelnök tanácsadójával Népszava 2007. április 23. Szerző: Forró Evelyn A magyar kormány még nincs döntési helyzetben, hogy válasszon a Nabucco és a Kék Áramlat között – nyilatkozta lapunknak a miniszterelnök Kül- és Biztonságpolitikai Tanácsának vezetője. Valki László nemzetközi jogász nem a kettős állampolgárság megadásában, hanem vízumkönnyítésekben látja a nem uniós országokban élő magyarok utazási lehetőségeinek javítását. – Folyamatosan érkeznek a tár- cához a tanulmányok az új k ülpolitikai stratégia kialakításával kapcsolatban, legalábbis ezt bizonyítja a Külügyminisztérium (KüM) honlapja, amelyen már több dolgozat is olvasható. Ugyanakkor a miniszterelnöknek is van egy konzultatív testülete. Vane kapcsolat a külpolitikai strat égia tanulmányírói, valamint a Kül- és Biztonságpolitikai Tanács között? – Egyelőre nincs intézményesített kapcsolat a kettő között, mert a stratégiát a KüM készíti elő, a tanács tagjai pedig a minisztérium korábbi felkérésére legfeljebb egyegy résztanul mányt írtak. Amikor a stratégia nyár elejére elkészül, annak megvitatásában természetesen a tanács is részt vesz. – Sokan azt látják, hogy Magyarország megítélése romlott Nyugaton. Elemezték már a kiváltó okokat? – Én nem hiszem, hogy az ország általáno s megítélése romlott volna. Valóban kialakult ugyan egy nemzetközi diskurzus azzal kapcsolatban, hogy Magyarország milyen energiaforrásokból vásárolja a gázt, ez azonban a magyar külkapcsolatok egészét tekintve csak az egyik, bár természetesen nem lényegte len tényező. – Vannak olyan vélemények, miszerint az orosz gázszállításoktól való függés csökkentése nemzeti érdek lenne… – Valóban, jelenleg a magyar gázfogyasztásnak igen magas aránya, kereken 80 százaléka származik Oroszországból, kézenfekvő földrajz i okok miatt. Abban az esetben azonban, ha a következő években valamilyen alternatív vezetéket építenének, amelyben nem orosz, hanem azeri, türkmén, netán iráni gáz áramlana Magyarországra, akkor a magyar behozatalban az orosz arány legfeljebb 70 százalékr a csökkenne. Más szóval nem alakulna ki alapvetően új helyzet. – Ha nem azt a megoldást választjuk majd, amelyet az EU szorgalmaz, akkor fekete bárányok leszünk az unióban? – Nem hiszem. Senki sem gondolhatja komolyan, hogy ha a magyar kormány a Nabuccót támogatná, akkor uniópárti lenne, ha pedig a Kék Áramlatot, akkor meg oroszpárti. Magyarországnak az elkövetkezendő évtizedben egyre növekvő mennyiségű gázra van szüksége, és azt csak abból a vezetékből kaphatja meg, amely megépül. Ha mindkettő megépülne, akkor persze választhatnánk. Nyilván a számunkra gazdaságosabbat fogjuk választani. Ma még azonban nem vagyunk döntési helyzetben, hiszen egyelőre a két vezeték nyomvonalát sem ismerjük, nemhogy a pénzügyi feltételeket. – Mégis sokan azt állítják, hogy v oltaképpen Magyarországon múlik, mi lesz a sorsa a két versengő vezetéknek. – Ez nem felel meg a valóságnak. A két vezeték minden jel szerint a részvételünk nélkül is könnyen megépülhet. A versengésben nálunk jóval nagyobb súlyú szereplők vesznek részt, és elsősorban az ő érdekük lesz a meghatározó. Az uniós terv megvalósítása mellett egyébként újabban az amerikaiak is fellépnek. A napokban látogatott hozzánk
