Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-23
26 egy magas beosztású, az energiaügyekben igen járatos amerikai külügyi tisztviselő. Kifejtette, ho gy a Nabuccotervben nagyobb fantáziát lát, és ezt adatokkal is alátámasztotta. Az orosz fél ugyancsak adatokat és tényeket sorakoztatott fel. Van olyan feltételezés is, mely szerint a két versengő tervet integrálni kellene egymással, azaz vezetékeket hoss zabb nyomvonalon egyesíteni, mert az csak úgy lenne gazdaságos. Nos, meglátjuk, melyik elképzelésnek lesz nagyobb realitása. Egyetlen dologban vagyunk biztosak, ahogyan a miniszterelnök is fogalmazott: Magyarország semmilyen körülmények között nem engedhet i meg magának, hogy két szék között a pad alá essen. Mert ha nemet mond az egyikre, és nem vagy nem időben épül meg a másik, akkor kénytelen lesz a gázfogyasztás növelése helyett más energiaforrás fejlesztésében gondolkodni. Ilyen lehetőségként jött szóba nemrég az unióban a megújítható energiaforrások arányának lényeges és gyors növelése. Ez azonban olyan hatalmas beruházásokkal járna, amelynek finanszírozására a költségvetés jó ideig aligha lesz képes. – Azt olvastam a külügy honlapján a külpolitikai st ratégiához készülő egyik dolgozatban, hogy "a magyar diplomácia aktivitásának 78,6 százaléka az európai államok felé irányul, és a 12, számunkra a legfontosabb ország között az Egyesült Államokon kívül csupa európai ország van”. Vajon jól vane így? És hol lesz Oroszország helye? – A kontinens számos országa hajlamos Európa, illetve NATOcentrikus külpolitikát folytatni, tehát azokra az országokra figyel, amelyekkel egyébként is szoros kapcsolatban áll. A magyar kormányzat azonban már korábban elhatározta azt, hogy a más égtájak felé is nyit, elsősorban azért, hogy a gazdasági diplomácia révén támogatást tudjon nyújtani a magyar áru- és tőkekivitelnek és ösztönözze a külföldi tőke beáramlását. Úgy látom, hogy ez a folyamat tovább fog szélesedni. Oroszorszá ggal kapcsolatban is ez a helyzet. Jóllehet az elmúlt négy évben kétszeresére növekedett magyar – orosz gazdasági együttműködés volumene, az energiahordozók magas ára miatt továbbra is negatív szaldóval zárjuk az esztendőt. Ezért a kormányzat mindent megtesz az Oroszországba irányuló export növelése érdekében. Világpolitikai kérdésekben azonban továbbra is "Európa”, illetve "NATOcentrikus” politikát folytatunk, azaz szövetségeseinkkel működünk együtt, és ezen senki sem kíván változtatni. – A schengeni rend szer januári életbe lépése miatt a vajdaságiak ismét a kettős állampolgárságot szorgalmazzák, nem népszavazással, hanem törvénymódosítással. Hogyan lehet ezt a meglehetősen kényes helyzetet megoldani? – Kizártnak tartom, hogy a parlament a 2004es népszav azás eredményével ellentétesen megadná az állampolgárságot olyan magyaroknak, akik nem élnek az országban. Örömmel láttam, hogy az ellenzéki pártok sem támogatják egy újabb népszavazás gondolatát. Valószínűleg érzékelték, hogy a 2004es aktus rendkívüli mé rtékben ártott a magyar – magyar kapcsolatoknak. A kettős állampolgárság megadása egyébként az Európai Unió felfogásával is ellentétes lenne. Nemrégiben járt nálunk Frattini, az unió belügyi és igazságügyi kérdésekkel foglalkozó biztosa, aki a parlament ille tékes bizottságának az ülésén egy kérdésre válaszolva azt mondotta, hogy az Európai Unió Romániát vette fel a szervezetbe és nem a Moldáviában élő románokat, következésképpen nem értene egyet azzal, hogy a románok megadják nekik az állampolgárságot. Ez a m egállapítás természetesen ránk is vonatkozik. A megoldás csak az lehet, hogy a vízumdíjak csökkentésével és egyéb intézkedésekkel megkönnyítsük a határon túliak beutazását. Erről az unióban a NyugatBalkán országait illetően – éppen a magyar diplomácia kez deményezésére – sikeres tárgyalások folynak, Ukrajnával pedig egy kishatárforgalomról szóló egyezmény tervezetét készítették el a Bem rakparton. vissza Május 20án népszavazás a román elnökről Népszava 2007. április 23. Szombaton kezdte meg munkáját Nicolae Vacaroiu ideiglenes román államfő, egy nappal azután, hogy az alkotmánybíróság még pénteken tudomásul vette Basescu elnök parlament általi felfüggesztését. Az ideiglenes államfő a Cotrocenipalotában találkozott Basesc u azon tanácsosaival, akik nem távoztak kényszerszabadságra az államfő felfüggesztése után. Vacaroiu úgy nyilatkozott, nem kérte a tanácsosok lemondását vagy szabadságolását, viszont dolgozik saját csapata összeállításán. Vacaroiu azt is nyilvánosságra hoz ta, hogy május 20án Romániában népszavazással döntenek Basescu sorsáról. A Realitatea Tv megjegyzi, a szenátus elnökét szemmel láthatóan zavarja új szerepe: a szociáldemokrata politikus kifejtette, ideje nagy részét továbbra is a szenátusban tölti majd ideiglenes államelnöksége idején. Az Antena 3 televízióadónak adott interjújában kifejtette, aktív kíván lenni ideiglenes elnöksége idején: prioritásai közt
