Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-13
18 Vajdaság Magyarországhoz? – Az üzenőbaki mint stratégia Erdély.ma [ 20070413 - 08:27:31 ] A programozott diplomáciai elszólások történetében alighanem kiemelt helyet kap majd Andreas Zobel német nagykövet tegnapi belgrádi kijelentése, hogy amennyiben Szerbia a továbbiakban is ragaszkodik Koszovóhoz, akkor ez felvetheti a Vajdaság jövőjének kérdését is. És hogy az „elszólás” kellő nyomatékot kapjon, ne lehessen véletlenül elpottyant megjegyzésként kezelni Belgrádban, Zobel még Magyarországot is nevesítette lehetséges Vajdaságigénylőként. Fontos üzenőbaki volt ez, mert a nemzetközi rend legalapvetőbb kérdését kezdte ki, a nemzetkö zi együttműködés mindenkori alapját: a területi szuverenitás kölcsönös tiszteletben tartását, a határok sérthetetlenségének kölcsönös garantálását. És határkő üzenőbakinak tűnik ez az Európai Unió szempontjából, mert éppen a soros elnökséget betöltő Né metországtól származik. Attól a Németországtól, amely ez év januárjában bejelentette, hogy prioritásként kívánja kezelni az Európa jövőjével kapcsolatos kérdéseket. Márpedig ez alapvetően két fontos kérdést jelent: dűlőre vinni az európai alkotmány kérdésé t és megalapozni a közös európai kül- és biztonságpolitikát, beleértve a további bővítések horizontjának világos felrajzolását is. Koszovó kivétel, mondogatják az Ahtisaariterv, a tartomány nemzetközi felügyeletű függetlenségét tartalmazó terv támogatói. A Koszovókivétel azonban az EU külpolitikájában precedenssé válhat – amennyiben lesz ilyen közös külpolitika. És ehhez csupán annyi tehető hozzá, hogy amennyiben az Unió nem tud egységesebb és agresszívebb, beavatkozóbb – amerikai típusú – külpolitikát f olytatni, akkor számolnia kell belső kohéziója gyengülésével is. Határozott külpolitika, netán közös ellenségkép nélkül nem lesz olyan Európai Unió, amely mögött ténylegesen is szilárd politikai közösség áll. Ha úgy tetszik: ez Amerika történeti leckéje Eu rópának. vissza Bakk Miklós, Krónika Bãsescu lemond, ha felfüggesztik − Sajátos módon húzná ki az elnök a parlamenti kezdeményezés méregfogát G. G. ÚMSZ 2007.04.13. Lemond Traian Bãsescu, ha a parlament megszavazza áll amfői mandátumának felfüggesztését – ezt maga az elnök nyilatkozta Corina Drãgotescunak, a Cotidianul napilap újságírójának adott tegnapi exkluzív interjújában. Az államfő leszögezte, ez semmiképp sem visszalépés. „Kizárt, hogy feladjam a harcot” – fogalm azott. Úgy értékelte, a felfüggesztési kezdeményezés alkotmányos indoklás nélküli politikai cselekedetté vált. Lemond Traian Bãsescu, ha a parlament megszavazza államfői mandátumának felfüggesztését – ezt maga az elnök nyilatkozta Corina Drãgotescunak, a Cotidianul napilap újságírójának adott tegnapi exkluzív interjújában. Az államfő leszögezte, ez semmiképp sem visszalépés. „Kizárt, hogy feladjam a harcot” – fogalmazott. Úgy értékelte, a felfüggesztési kezdeményezés alkotmányos indoklás nélküli politikai cselekedetté vált. „Ebben a helyzetben a kérdésről kiírandó népszavazás a köztem és a parlament közötti választási harcot jelentené. Én azonban úgy gondolom, hogy a parlament intézményét meg kell óvni. A parlamentet nem kell azzal veszélyeztetni, hogy a r omán nép legyőzi” – mondta Bãsescu. Az államfő azt is hozzátette, mindazoknak, akik „ezt a visszaélést” gerjesztették, a választók elé kell állniuk, ugyanúgy, ahogyan ő is teszi majd. Ezzel arra utalt, hogy az előre hozott elnökválasztáson újra harcba szál l az államfői mandátumért. Mircea Geoanã, a Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke válaszként azt mondta, az általa vezetett alakulat nem hátrál meg, és végigviszi a Traian Bãsescu államfői mandátumának felfüggesztését célzó kezdeményezését.
