Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-12
6 Sólyom László a nyolc uniós államfő kétnapos rigai fórumának zárónapján, szerdán tartott vitaindító beszédet a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés, a gazdaság és a környezet viszonyának - magyar kezdeménye zésre napirendre vett - témakörében. A lett fővárosban Európa jövőjéről, a világban játszott szerepéről rendezett kötetlen eszmecserén Sólyom László mellett Horst Köhler német, Aníbal Cavaco Silva portugál, Heinz Fischer osztrák, Tarja Halonen finn, Giorgi o Napolitano olasz, Lech Kaczynski lengyel és a Vaira VikeFreiberga lett köztársasági elnök vesz részt. Sólyom László a szerdai szekcióülésen tartott bevezetőjében azt emelte ki, hogy az idei év áttörést hozhat a fenntartható fejlődés szempontjából E urópában, hisz jó esély van arra, hogy - hosszú évtizedek, a figyelmeztető és ösztönző javaslatok és dokumentumok sora nyomán - az európai és világméretű erőfeszítések hosszú sorozata meghozza gyümölcsét. Alapvető fontosságú intézmények alakultak a politik ai megoldások elősegítésére és - egyéb egyezmények mellett - a Kiotói Egyezmény és a Göteborgi Stratégia megvalósításának támogatására. A köztársasági elnök külön utalt az Európai Tanács 2007. március 89i ülésén született határozatokra. Világosan lá tszik, hogy az Európai Unió energiapolitikájának újragondolását részben komoly figyelmeztetést jelentő politikai események motiválták. Az energiakérdés összekötése a klímaváltozás problémájával nem lett volna ilyen erőteljes, ha az EU német elnöksége nem n yilvánította volna a környezet védelmét elsődleges fontosságúnak. Ennek az üzenetnek világos globális összefüggése is van, hiszen az energia és a klímaváltozás elválaszthatatlan a szegénység világproblémájától - hangsúlyozta Sólyom László. A köztársas ági elnök kiemelte: az ökológia és a gazdasági fejlődés nem áll feloldhatatlan ellentétben egymással. Új technológiákra és jelentős beruházásra van szükség, de a gazdasági fejlődés csupán eszköz, és sosem végcél. A természeti környezet sebeinek gyógyítása gazdaságilag ésszerű akkor is, ha ez ellentétben áll egyes gazdasági szereplők szűklátókörű és rövid távú érdekeivel. A tudósok, politikusok és környezetvédő aktivisták folyamatosan hangsúlyozzák, hogy a környezet megóvása sokkal többet jelent a termé szet konzerválásánál, vagy a szennyezés korlátozásánál. A környezet védelme életmódbeli változásokat, új életfilozófiát kíván; olyan filozófiát, melynek alapja a természettel való összhang és a jövő nemzedékei iránt érzett felelősség - mondta Sólyom László . A magyar politikus példaként hozta fel, hogy az EU egyoldalú emissziócsökkentését követően már nem lehet azzal érvelni, hogy nem érdemes egyoldalú lépéseket hozni, mert azok hatástalanok. A semmittevés bizonyulhat a legdrágább intézkedésnek, mivel a tétlenség ára messze meghaladja a rövid távú költségeket. Sólyom László sürgette, hogy további politikai erőt és befolyást állítsanak a környezetvédelemi tervek és végrehajtásuk szolgálatába, a lehető leggyorsabban. Meggyőződését fejezte ki, hogy Euró pa végrehajtó hatalommal nem bíró államfői ebben fontos szerepet játszhatnak. Emlékeztetett egyben az általa útnak indított Zöld Elnökök kezdeményezésre is. "Idén egy jelentős, Budapesten rendezendő eseményben vállaltam szerepet, melyhez az Önök támogatásá t is kérem. November 8. és 10. között, a Magyar Tudományos Akadémia, az UNESCO és az EU Bizottság együttműködésével rendezi meg a World Science Forumot. Ennek programjában tervezünk egy államfői panelt, melynek témája az Eljövendő nemzedékek iránti felelős ségvállalás. Megtisztelnének azzal, ha fontolóra vennék, hogy csatlakoznak hozzám e terv támogatásában" - mondta a rigai találkozón Sólyom László, utalva arra, hogy Karolosz Papuliasz görög elnök budapesti látogatása alkalmával már jelezte részvételi szánd ékát a budapesti fórumon. vissza Egy szlovák lap szerint az MKP megnyitotta a Benesdekrétumok kérdését - HÁTTÉR Keszeli Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Pozsony, 2007. április 11., szerda (MTI) - A Magyar Koalíció Pá rtja (MKP) "megnyitotta a Benesdekrétumok kérdését, vagy legalábbis bocsánatkérésre vár a szlovákiai magyarokat ért történelmi sérelmek miatt - írta szerdán a Hospod árské Noviny (HN) című szlovák gazdasági napilap. A "Pardont akarnak hallani a magyarok" című írás előzménye az volt, hogy a lap egy nappal korábban beszélgetést közölt Duray Miklóssal, az MKP volt ügyvezető alelnökével, aki a minap lezajlott tisztújí tás után a párt stratégiai alelnöke lett. A szlovák közfelfogás szerint az MKP volt elnökével, Bugár Bélával hadilábon álló Duray az új elnökkel, Csáky Pállal jobban tud majd együtt dolgozni, ám ez majd a magyarok radikalizálódásához vezethet. Keddi be szélgetésében a HN a szlovákiai magyarok II. világháború utáni jogfosztását a kollektív bűnösség elve szerint törvényesítő, máig hatályosnak ítélt egykori csehszlovák elnöki jogszabályokkal és a szlovákok ellen irányuló 19. század végi magyarosítási törekv ésekkel kapcsolatos álláspontját firtatva az kérdezte Duraytól: vajon nem tartjae időszerűnek a magyar és a szlovák nemzet kölcsönös bocsánatkérését? Válaszában a politikus kifejtette: ahogy annak idején egy magyarországi iskolában érettségiző diáknak tudnia kellett magyarul, úgy most a szlovákiai alapiskolát végző tanulónak is nyelvvizsgát kell tennie szlovák nyelvből.
