Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-12
7 "Pillanatnyilag a két helyzet hasonló. A gondot az 1945től 1948ig terjedő évek (a jogfosztottság évei) jelentik, amikor a minden jog uktól megfosztott (szlovákiai) magyarokat bűnözőknek tekintették csakis azért, mert magyarok. Ezt a problémát fel kell oldani, de nem csupán bocsánatkéréssel. A sérelmeket meg kell szüntetni és jóvá kell tenni" - mondta Duray. Szerinte akiket vagyoni sérel em ért, azokat kártalanítani kell. "Ha nem ugyanazzal a vagyonnal, akkor anyagiakkal. Mert ha az árjásítás áldozatai kártalaníthatók, akkor a szlovákosítással sújtottak miért nem" - fogalmazott Duray kedden, mire több szlovák politikus elutasítóan, a magya r Csáky Pál pedig árnyaltabban reagált. "Szlovákia minimálisan egy pardonnal adózhatna azok felé az emberek felé, akiket a kollektív bűnösség elvei alapján, kizárólag a nemzetiségi hovatartozásuk miatt üldöztek" - mondta. A kérdésre szerdán is visszatérő l ap "magyar scifi" alcím alatt egy mondatban érinti a szlovák köztudatban nem igazán meggyökerezett jogfosztások körülményeit, pontosabban annak egyik elemét, hogy 40 ezer, vagyonától megfosztott magyart hurcoltak el csehországi kényszermunkára. Röviden sz ól a "nácik és kollaboránsaik", a Csehszlovák Köztársaságban élt magyarok és németek megtorlását szolgáló Benesdekrétumok célzatáról, a semmissé nyilvánításukkal kapcsolatos németországi és ausztriai követelésekről, valamint arról, hogy az egykori cseh ál lamfő, Eduard Benes dekrétumait "Magyarországon a Fidesz képviselői kérdőjelezik meg". A HN néhány szlovák politikust, köztük Dusan Caplovic miniszterelnökhelyettest is megszólaltatja. "Nem fogjuk megnyitni a Benesdekrétumokat, mert az a II. világháb orú eredményeinek megkérdőjelezése lenne" - így Caplovic. A Ján Slota vezette kormánykoalíciós Szlovák Nemzeti Párt (SNS) képviselője szerint "a magyar irredentizmus scifijével az MKP a saját választóinak fenyegetettségérzetét igyekszik gerjeszteni." A sz lovák ellenzéki pártok nevében megszólalók szintén rendre elutasítják a dekrétumokkal kapcsolatos kérdés megnyitását. Ján Skoda, a szlovák külügyminisztérium szóvivője a politikusok megnyilatkozásait nem kívánta kommentálni, de jelezte, hogy noha folyik a magyar és a szlovák miniszterelnök találkozójának előkészítése, "annak programja egyelőre nem számol a kölcsönös kártalanítás kérdéseivel." A külügyi szóvivő szavai szerint "a Benesdekrétumokat nem fogjuk megnyitni, azokról tárgyalni sem fogunk. Szlovákia számára a háború utáni rendezés a mértékadó". vissza Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma - Jogi albizottság Budapest, 2007. április 11., szerda (MTI) - A Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) jogi alb izottsága szerdai budapesti ülésén támogathatónak tartotta a Szili Katalin házelnök által kidolgozott koncepciót egy pártpolitikai alapon nem megkérdőjelezhető, fejlesztésközpontú nemzetpolitikai fundamentum kidolgozására. A bizottság társelnökei az ülést követően bejelentették, hogy egyhangúlag elfogadtak egy állásfoglalást is a konkrét javaslatokról. Mérföldkő lehet, ha ezt a nemzetpolitikai koncepciót a Kárpátmedencei Magyar Képviselők Fóruma szeptemberben elfogadja, mert az érzelemi alapú politiká t szabályozottabb keretek válthatnák fel - jelentette ki Szili Katalin újságíróknak, a fórum jogi albizottságának ülése közben. Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: közös ügy a határon túli magyarság helyzetének javítása, amelyet csak közös stratégiáva l lehet elérni. A szerdai ülésen szóba került, hogy a kisebbségi jogok védelme és az autonómia tekintetében nincs európai uniós jogi előírás, ezért ezen kérdések kezelését a tagállamoknak kell kialakítani, az uniós normák figyelembevételével. Szili Kat alin azt kérte az albizottságtól, tegyenek erre javaslatot. A schengeni csatlakozással kapcsolatban Szili Katalin jelezte: a miniszterelnök és a külügyminiszter júniusra ígérte, hogy a könnyített vízumról szóló tervezetet ismerteti. Kérdésre válasz olva a házelnök elmondta: az albizottság ülésén nem került szóba a kettős állampolgárság ügye. "A kérdés újra felmelegítése semmi máshoz nem vezet, mint a magyarság megosztásához" - fűzte hozzá. Szerinte a könnyített vízum lehetőséget ad a kapcsolattar tásra a schengeni határokon kívül maradó magyaroknak is. Avarkeszi Dezső (MSZP) és Balog Zoltán (Fidesz), a testület két társelnöke közös sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az albizottság közös állásfoglalásában konkrét javaslatokat fogalmazott meg, többek között arról, hogy a határon túli magyarokról szóló jelentést minden évben aktualizálják, az albizottság továbbítsa az Országgyűlés illetékes testületeihez a határon túli szervezetek javaslatait, és magyar tagjai képviselői munkájuk során is é rvényesítsék az indítványok tartalmát. Balog Zoltán közölte: örvendetes dolognak tartja, hogy így a képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek is részt vehetnek a törvényalkotó munkában, különösen azért, mert a Magyar Állandó Értekezlet n em működik.
