Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-11
25 Stabil , egyenletesen növekvő gazdaság, céltudatos politika, jómód, rend, stílus, euró. Nem Ausztriában vagy Luxemburgban járunk, hanem Szlovéniában, az egykori jugoszláv tagköztársaságban. A kétmilliós állam együtt indult az európai úton Magyarországgal, de sokk al messzebb jutott. Ljubljanában manapság ritkán teszik fel a kérdést, hogy sikert hozotte az Európai Unió. Ha mostanában még túl sokat nem is, 2008. január 1jétől mindenképpen hallani fogunk Szlovéniáról. Az új tagországok közül elsőként ugyanis Lju bljana látja majd el fél éven keresztül az Európai Unió soros elnöki tisztét. Egy kétmilliós nemzet képvisel majd félmilliárd embert, és egy Debrecen méretű város lesz az unió központja. Portugália két évvel a csatlakozása után, 1988ban még visszautasítot ta a feladatot. Szlovéniának ez eszébe sem jutott. – Jelenleg mintegy háromszáz munkatársunk dolgozik az uniós elnökség előkészítésén – mondta az európai ügyekért felelős kormányzati iroda vezetője, Peter Josevnik Ljubljanában. – A több nyelvet beszélő f iatalok feladata, hogy felépítsék a megfelelő infrastruktúrát, informatikai hátteret. Rengeteg újságíró, delegáció érkezik majd Ljubljanába, őket ki kell majd szolgálni, fogadni, ez nagyobb feladat lesz, mint amivel eddig bármikor találkoztunk. A szlovének , hogy elkerüljék a bakikat, másfél évvel ezelőtt kezdték meg a felkészülést. Figyelik a német, illetve a portugál elnökség munkáját, és a tapasztalatokat megpróbálják felhasználni. Nem félnek a kihívástól A prioritások többnyire öröklődnek az előző el nökségtől. Most az európai alkotmány ügye, a klímaváltozás jelentette kihívások, a közös energiapolitika és a további bővítés kérdése szerepel a terítéken. Ez utóbbiban a szlovén kormány hozhat újat, hiszen erőteljesen támogatja Macedónia, illetve Horvátor szág csatlakozását. – Bár kis ország vagyunk, nem félünk a kihívástól, folyamatosan készülünk, és meg fogjuk oldani a feladatot – mondta Josevnik. Szerinte csak egy dolog veszélyezteti a szlovén elnökséget: a világpolitika kiszámíthatatlansága, ha olyasv alami történik, amire nem lehet felkészülni, mint egy természeti katasztrófa vagy egy háború. Ez a kiszámíthatatlanság azonban nem tapasztalható a szlovén gazdaságban, amely a régióban az egyik legjobban fejlődő, stabil és erős. Tavaly 5,2 százalékos GDPnövekedést mértek, és az idén is négy százalék felett lesz a bővülés. Mindezt jól bizonyítja, hogy a maastrichti kritériumokat teljesítve Ljubljana az idén január elsején az új tagországok közül elsőként bevezette az eurót. – A közös pénz szlovéniai bem utatkozása egyértelmű sikertörténet – mondta Andrej Bajuk pénzügyminiszter. – Ahhoz, hogy ezt elérjük, széles körű társadalmi egyetértésre volt szükség. A bérek növekedésének időszakos befagyasztására, a munkanélküliség és az infláció csökkentésére, valami nt a gazdaság nyitottságának fokozására. Ez a törekvés nem sikerülhetett volna a társadalom, a politika és az üzleti szféra egyetértése nélkül – magyarázta Bajuk. Sajátos gazdaságpolitika – Hatalmas siker! – dicsérte a közös pénz szlovéniai megjelenésé t a szlovén kereskedelmi kamara elnöke, Nina Presern. – A vállalkozásoknak vannak bizonyos költségeik a papírmunka, a kettős árazás vagy a többlet munkaórák tekintetében, a közös pénz jelentette előnyök azonban messze felülmúlják a hátrányokat. Presern s zerint az előzetes félelmektől eltérően nem kísérte jelentősebb áremelkedés az euró bevezetését, bár a szolgáltatószektorban azért tizenöt százalékos növekedést lehetett tapasztalni. A szlovének a kilencvenes évektől kezdve sajátos gazdaságpolitikát foly tattak. Kisebb teret engedtek a külföldi tőke beáramlásának, és a nagyobb vállalatokban megtartották az állami tulajdon jelentős részét. Emellett nagy hangsúlyt fektettek a családi vállalkozások és az innováció támogatására, amelynek eredményeként ma már a z export kétharmadát a kisvállalkozások adják. – Számos kihasználatlan lehetőséget rejt a szlovén gazdaság – utalt a felpörgő privatizációra és a szlovén – magyar együttműködési lehetőségekre Andrej Vizjak gazdasági miniszter. A tárcavezető a Nafta Lendava olajipari cég
