Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-11
26 magánosítását, kőolajfinomító és bioüzemanyaggyár építését, valamint logisztikai együttműködés fokozását említette. – Több magyar cég jelezte érdeklődését a koperi kikötő privatizációja iránt – folytatta Vizjak miniszter – , ami Magyarors zágnak a legfontosabb tengeri kikötő Hamburg és Rotterdam mellett. Jelenleg a szlovén állam ötvenegy százalékos tulajdonosa az üzemeltető társaságnak, ez az arány azonban a közeljövőben csökkenni fog. – Privatizálni és fejleszteni szeretnénk Kopert – mon dta immár a kikötőben a társaság magyarországi képviselője, Tomaz Martin Jamzik. – A kikötő legnagyobb előnye, hogy közelebb fekszik az ázsiai piacokhoz, mint az északi, európai társai, így napokkal rövidül le a tengeri szállítási idő. Évente 1,2 millió to nna magyar vonatkozású árut kezel a kikötő, Budapestnek Koper a legfontosabb kapu a tengeri konténerforgalom tekintetében. Egy héten tizenöt tehervonatot indítunk Budapestre, s szeretnénk, ha ez a szám növekedne. Az átjáróház A kikötő másik előnye, hog y közvetlen vasúti és közúti összeköttetéssel bír Magyarország, így a keleti piacok felé. – Már folytattunk közös tárgyalásokat a magyar féllel a vasúti pálya korszerűsítéséről – ismertette tárcája terveit a közlekedési minisztérium államtitkára, Peter V erlic. – Reményeink szerint több mint százhatvan kilométeres sebességgel közlekedő vonatokra is alkalmas vonalat építünk ki, Kopertől egészen a leendő záhonyi, logisztikai központig. A magyar – szlovén együttműködési tervek azonban ennél is tovább nyúlnak. V erlic szerint szlovén oldalon a maribori autópálya 2008 augusztusában éri el a határt Pincénél, magyar részről ehhez az M7es sztráda csatlakozik majd. – Szlovénia mindig is átjáróház volt a térségben, és szeretnénk, ha ez így is maradna – mondta félig v iccesen a szlovén pénzügyminiszter, Andrej Bajuk. Ez a gondolkozás Ljubljana külpolitikáján is tükröződik, próbálják közvetíteni a Nyugatot a Balkán irányába. – Prioritásként kezeljük a NyugatBalkán integrációját, egymagunk azonban nem tudjuk elősegíten i – mondta a külügyminiszter, Dimitrij Rupel. – Példa erre Horvátország, amellyel tíz éven át egyeztettünk egy közös határvitáról, míg 2001ben sikeresen megoldottuk a kérdést. Zágráb azonban most újra elővette az ügyet, ami mindkét országban a nacionalist a tábor erősödését okozta, sőt Szlovéniában aláírásgyűjtés kezdődött, hogy népszavazás akadályozza meg a horvát uniós csatlakozást. A Balkán egy nagy alkudozás, a cél az, hogy megtaláljuk a közös pontokat, és mindig egy lépést haladjunk előre. Lapunk kérdé sére, miszerint az EU felkészülte egy esetleges válsághelyzetre Koszovó státusával kapcsolatban, a külügyminiszter bizakodón válaszolt: – Szlovénia mindkét féllel folyamatosan egyeztet, és úgy véli, hogy Koszovóban jelenleg nincs pánikhangulat. Minél to vább halogatjuk azonban a döntést, annál nagyobb a veszélye annak, hogy felszínre törjenek az indulatok. Támogatjuk az Ahtisaaritervet, de Szerbia is a barátunk, tárgyalunk velük, és megadunk minden szükséges gazdasági és politikai segítséget, hogy átlend üljenek ezen a nagyon kényes helyzeten. Szükség van az ENSZ Biztonsági Tanácsa határozatára, de ez már inkább a nagyokon múlik. Tény, hogy kiemelkedően nagy feladat vár Szlovéniára az európai uniós elnökséggel. Ljubljana, Piran vagy éppen Lendva utcáin b andukolva azonban az ember a felújított épületek és a teraszos kávézók árnyában a világra nyitott, több nyelvet beszélő szlovénekkel találkozik, akik magabiztosak, stílusosak, vidámak, és tudják, hogy prosperáló országuk megfelel majd az elvárásoknak. Ma gyarok az eurózónában A Kárpátmedencei magyar kisebbségek közül a Szlovéniában élő mintegy tízezres magyar közösség helyzete a legkedvezőbb. Az asszimiláció miatt azonban a Muravidéken is fogyatkozik a magyarság. – A szlovén nemzetiségi politika példa értékű Európában – mondta a ljubljanai törvényhozás épületében magyar újságíróknak Pozsonec Mária, a magyar közösség parlamenti képviselője. – Szlovéniában negyven törvény garantálja a nemzetiségi jogokat, az olasz és a magyar közösségeknek a demokratikus átalakulás kezdete óta egy-
