Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-11
24 A rendszeres találkozók gondolatát 2003ban Portugália v etette fel; a mostani, negyedik összejövetelen Európa globális szerepével, a földrész jelenével és jövőjével kapcsolatos kérdések szerepelnek. A kötetlennek és bizalmas jellegűnek minősített kétnapos eszmecserék keretében magyar kezdeményezésre külön napir endi pontként szerepel ma a környezetvédelem. Ezt egyebek között az is indokolja, hogy a tárgyalóasztalnál öt olyan államfő foglalt helyet, aki már csatlakozott a Sólyom László által útnak indított ún. zöldelnökök hálózatához. A tegnapi nyitótanácskozáso n főként az európai alkotmány sorsáról konzultáltak a jelenlevők. A delegációkhoz közel álló források szerint a felszólalásokat általában a derűlátás jellemezte. Az államfők úgy ítélik meg, hogy van lehetőség továbblépésre, hiszen a konvent által kidolgozo tt dokumentumot minden állam aláírta. Mint Sólyom László a tanácskozás szünetében magyar újságíróknak kifejtette, beszédében tisztázandónak mondta az EUn kívüli Európa és az unió viszonyát. Miközben számolni kell az egyes államok közötti gazdasági és po litikai különbségekkel, a szóban forgó országokat közös kultúra fűzi egymáshoz - hangsúlyozta. Ennek kapcsán a magyar államfő úgy fogalmazott, hogy a nemzeti kisebbségek kérdésének felvetése nélkül nem lehet az unió távlatairól beszélni. Ez nem sajátosan regionális probléma, hanem összeurópai ügy. Emlékeztetett rá, hogy a kisebbségi kérdést az uniós alkotmány perszonális jogként kezeli. Ugyanakkor viszont Sólyom László érvelése szerint a nemzeti kisebbségeket kollektív jogok illetik meg. - Beszéljünk a jo gok nyelvén, és akkor teljesen világos, milyen jogokra van szükség ahhoz, hogy az unió jövője valóban pozitív legyen - hangoztatta a köztársasági elnök. Sólyom László úgy fogalmazott, hogy a nyitótanácskozáson Oroszország neve fel sem merült. E kérdés azza l összefüggésben vetődött föl, hogy egy orosz újság szerint a rigai fórum munkája civakodásba fulladhat, mivel a résztvevők nézetei jelentősen eltérnek Oroszország európai helyének és szerepének megítélését illetően. Kaczinsky lengyel államfő - egyéb elf oglaltságaira hivatkozva - nem vett részt a nyitómegbeszélésen, de a további konzultációkat lehetővé tevő esti közös államfői vacsorán már jelen volt. vissza Közvetíte Kwasniewski Kijevben? Népszabadság • Munkatársunktól • 2007. április 11. Az elmúlt napokban komolyan felvetődött: Varsó esetleg valamilyen módon közvetítőként segíthetné a krízis rendeződését. Ennek jele volt az is, hogy Anna Fotyga külügyminiszter telefonon tárgyalt ukrán kollégájával. A lengyel diplom ácia vezetőjét általában passzívnak, kevéssé kezdeményezőnek állítják be, s gyakran az a vélemény róla, hogy semmi olyat nem tesz, amit ne mentora, Lech Kaczynski elnök kezdeményezne. A lengyel államfő feltehetően szeretné országát újra helyzetbe hozni a k eleti szomszédságban. Ennek lehetne eszköze az állítólagos elképzelés, miszerint elődjét, Aleksander Kwasniewski korábbi elnököt delegálná Kijevbe közvetítőként. A liberális Gazeta Wyborcza szerint Kaczynski egy ilyen döntéssel átlépné saját politikai árny ékát. A GW sürgeti a mielőbbi lengyel jelenlétet. Kwasniewski a Polityka online kiadásában megjelent hosszú interjújában nem utasította el a lehetőséget. Azt hangsúlyozta, hogy eminens lengyel érdek a válság megszüntetése, az ukrajnai demokrácia stabilizál ása. Ő - és vele egybehangzóan más lengyel személyiségek is - kezdenek megengedőbben és elfogadóbban nyilatkozni Viktor Janukovics miniszterelnökről és a mögötte álló, főleg keletukrajnai politikai erőkről. Nem annyira oroszbarát, nem annyira Nyugatellen es, mint azt korábban feltételezték - áll a lengyel elemzésekben. Elkerülhetetlen azonban, hogy az ukrajnai válságot ne a NyugatOroszország dimenzióban vizsgálják. Kwasniewski olyan közvetítést tartana helyesnek, amely nem rontja az Oroszországgal való amúgy is feszült lengyel kapcsolatokat. Csak emlékeztetőül: az ukrajnai lengyel aktivitás csak egy eleme volt a MoszkvaVarsó kapcsolat leromlásának. Ennek része a balti németorosz gázvezeték ürügyén kezdeményezett lengyel fellépés, az Oroszországgal való európai megállapodás blokkolása a lengyel mezőgazdasági kivitelre kimondott orosz embargó miatt és az amerikai rakétapajzs befogadása. (M. G.) vissza Európa élére áll a kis Szlovénia Magyar Hírlap 2007.04.11.
