Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-11
8 látogatásaik alkalmával csak szerb körökben forogtak, s nem érintkeztek albánokkal. Kijelentették, hogy Koszovónak olyan státust kínálnak Szerbia k eretében, amely több volna az autonómiánál, de kevesebb az államnál. Ezt azonban sohasem dolgozták ki részleteiben. Arról sem ejtettek szót, miként működhetne a szerbiai parlamenti demokrácia, ha a koszovói albánok képviselői arányszámuknak megfelelően meg jelennének a belgrádi parlamentben. Vagy ha egyáltalán nem volnának hajlandók részt venni a munkájában. * Az Ahtisaari irányította, két éve tartó tárgyalások nem vezettek a szerbiai és a koszovói politikai elit elképzeléseinek közelítéséhez. A koszovói a lbán politikusok csakis függetlenségről, a szerbiaiak csakis autonómiáról voltak hajlandók beszélni. Világossá vált, hogy egyetértésükre semmi remény, a döntés egy harmadik tényezőre hárul. A 2006 októberében megrendezett népszavazáson azt is beiktatták az új szerbiai alkotmányba, hogy Koszovó Szerbia elidegeníthetetlen része. A szerbiai kormánypártok az ellenzékkel egyetértve proklamálták: ha nemzetközi segédlettel kikényszerítenék Koszovó függetlenségét, Szerbia azt sohasem ismerné el. Ez természetesen ki zárná Szerbia uniós csatlakozását is: elképzelhetetlen volna, hogy az Európai Unión belül valamely tagország ne ismerjen el egy másik tagországot. A status quót viszont nem lehet tovább fenntartani, mert Koszovó bizonytalan helyzete miatt a nemzetközi tőke távol marad, a munkanélküliség határtalan, a lakosság ezért a mindennapi életben nem lát semmi távlatot. Románia és Bulgária felvétele után, Görögországon és Olaszországon át az Európai Unió bekerítette a NyugatBalkán térségét, és saját fizikai határain belül nem hagyhatja kezeletlenül a szerbiaikoszovói válságövezetet. Távlatban legcélszerűbb számára, ha integrálja a térséget. A dolognak azonban a szerbség részéről szellemi dimenziója is van. A népköltészet hősi énekei zömmel Koszovóhoz kapcsolódnak. A rigómezei csatához nemzeti mítoszok fűződnek. Lázár cár a szabadságot választotta, seregével inkább elvérzett, semhogy rabságban kelljen élnie, így hát létrehozta a mennybéli Szerbiát. Azóta minden szerb, aki hazája érdekében veszíti el az életét, a menny béli Szerbia népét gyarapítja. A középkori szerb államnak - fénykorában - a koszovói Prizren volt a székvárosa. A Szerb Pravoszláv Egyház létrejöttekor a patriarchátus székhelye a koszovói Pecsben - magyarul: Ipekben - volt. Épülete ma is áll, napjainkban a koszovói érsekségnek ad otthont. Koszovó tele van szebbnél szebb középkori szerb pravoszláv templomokkal és kolostorokkal, nem kevés közülük a világörökség része. Ezeknek a kolostoroknak a II. világháborúig beláthatatlan birtokaik voltak. Természetesen a Szerb Pravoszláv Egyház is elképzelhetetlennek tartja, hogy Koszovó elszakadjon Szerbiától. Tény azonban, hogy a XVIII. századtól kezdve a szerbség többször kirajzott Koszovóból, az egyéni kivándorlás sohasem szűnt meg, a szerb újratelepítések sohasem hoz ták meg a várt eredményt. A lakosság összetételében a szerbség már 1912ben is, midőn Szerbia - a balkáni háború során - az Oszmán Birodalomtól "visszacsatolta" Koszovót, kisebbséget alkotott. Washingtonban és Brüsszelben alighanem a fentieket egészében t artják szem előtt, amikor úgy vélik, hogy Koszovó státusának meghatározásakor az univerzális elvek alkalmazása helyett egyedi megoldást kell találni. Szándékuk tehát az, hogy Koszovót elindítsák a függetlenedés útján, s avégből, hogy ebbe Szerbia is beleeg yezzen, nemcsak a koszovói szerbség és a koszovói szerb egyházi intézmények maximális védelmét irányozzák elő, hanem valamivel nyilván kárpótolni is kívánják Szerbiát. Nem Szerbia büntetése, hanem kárpótlása van napirenden. Ahtisaari 2007 februárjának els ő napjaiban ellátogatott Belgrádba, illetve Pristinába, beterjesztette javaslatát, március derekára a tárgyalások folytatására kérte fel a feleket, s nyilván a végkifejlet következik. Várhatóan már az év derekán. Most visszatérhetünk Ágoston András kezdem ényezésére. Amint Ahtisaari beterjesztette Koszovóra vonatkozó javaslatát, Ágoston ekként foglalta össze a százezer lelket számláló szerb közösség számára felkínált kollektív jogokat: széles körű önkormányzatot gyakorolhat; joga lesz kettős állampolgárság ra; lehetőséget kap a helyi rendőrség ellenőrzésére; máris részarányos képviselete van a koszovói parlamentben; joga lesz arra, hogy közvetlen kapcsolatot tartson fenn Belgráddal.
