Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-11
9 Ágoston tehát megállapította: ez nemcsak a vajdasági magyarság, hanem a Kár pátmedencében élő más magyar közösségek számára is megfelelne. Ebből két következtetésre jutott: részint arra, hogy "igaza volt", amikor két évvel ezelőtt a "viszonosság és egyidejűség elve" alapján akciót kezdeményezett, részint meg arra, hogy most már - a Kárpátmedencei dimenzió okán - egyetemesen kell magyar akciót indítani, melynek során - reméli - a magyar diplomácia is hallatja a szavát. De vane esélye az ilyen akciónak? Vagy inkább kudarccal kellene számolni? Vajon a kudarcot más kedvezőtlen köve tkezmények is tetézhetnék? Az akarat, akármilyen erős legyen, elégtelen a politikában. A döntéshozók közül kit kellene megnyerni, hogy Ágoston akciójának hozadéka legyen? Ahtisaarit? Az Európai Uniót? Amerikát? A Biztonsági Tanácsot? Vagy mindannyiukat egy üttvéve? De hiszen a felsoroltak kivétel nélkül azt szorgalmazzák, hogy Koszovó egyedi eset legyen és ne szolgálhasson - elszakadás tekintetében sem meg a kisebbségek helyzetére vonatkozólag sem - egyetemes megoldásként. Ne válhasson precedenssé. A felsoro lt "hatalmi tényezők" tehát okkal vélhetnék, hogy az Ágoston kezdeményezte akció gáncsolja elképzelésük életre keltését. Vagy talán jobb volna Putyin orosz államfőhöz csatlakozni, aki - ha meg nem gondolja magát - ugyancsak általánosan alkalmazható megoldá st javall? * Ágoston minderről hallgat. Amint arról is, hogy saját pártjának hatósugarára támaszkodva a fenti feladatok közül melyiket vállalná magára. És mely feladatok teljesítését várná el másoktól, nevezetesen kitől? Talán a magyar diplomáciától, ill etve a magyar államtól? A szlovákiai és a romániai magyar szervezetektől is? Célszerűe úgy politizálni, hogy másoknak osztogatunk feladatokat? Külön megfontolandó, hogy miközben Ágoston akcióra buzdít, a koszovói szerbség "jogai" még a levegőben lógnak. A htisaarinak még meg kell küzdenie tervéért. El kell érnie, hogy Szerbia legalább beletörődjön az elszakadásba, el kell oszlatnia az Európai Unió némely országában - utóbb például Szlovákiában is - elhangzott aggályokat, valamiképpen le kell szerelnie Putyi n orosz államfőt is, hogy a Biztonsági Tanács ülésén ne csapjon az asztalra, legfeljebb morogjon. Ahtisaari sem kapott védőoltást kudarcok ellen. Érdekes, hogy a Preąevovölgyi albánok mindezt felfogták, és ezúttal nem követelik maguknak azokat a jogokat, amelyeket két évvel ezelőtt Ágostonnal egybehangzóan követeltek. Mi a teendő ebben a helyzetben? Kivárni, hogy a gyümölcs beérjen, ha beérik, vagy zölden leverni a fáról? vissza Major Nándor Ismét találkozott Jusc senko és Janukovics Kijev, 2007. április 10., kedd (MTI/AFP) - Kedden újabb találkozót tartott Viktor Juscsenko ukrán elnök és belpolitikai ellenfele, az oroszbarát Viktor Janukovics kormányfő, hogy megpróbálják megoldani a parlament feloszlatása körül kialakult válságot - jelentette be közleményben az államfői hivatal. Az elnök április 2án - a kormánnyal több hónapja fennálló konfliktusa miatt - adta ki rendeletét a parlament feloszlatásáról. A kormánypárti parlamenti többség azonban alkotmányell enesnek tartja a dekrétumot, és az elmúlt egy hétben többször is összeült. Hétfőn rendkívüli ülésen felhívást intéztek a nemzethez és az európai országok vezetőihez a polgárháború veszélyére figyelmeztetve, és nemzetközi megfigyelők, közvetítők Ukrajnába h ívását kérve. Leszögezték, hogy csak akkor támogatják az előre hozott parlamenti választások kiírását, ha azzal egyidejűleg államfőválasztást is tartanak. Egyben követelték, hogy írjanak ki népszavazást Ukrajna NATOba való belépéséről. Juscsenko szomb aton közölte, hogy nem hajlandó megváltoztatni azt a döntését, amelynek értelmében feloszlatta a parlamentet. A húsvét alkalmából egy kijevi székesegyházból egyenes televíziós adásban közvetített beszédében hangoztatta, hogy döntése törvényes és alkotmányo s. Nincs semmiféle "polgári és biztonsági kon frontáció", és mint mondta, garantálja, hogy ne is legyen. Rámutatott: a végrehajtó erők kizárólag az ő utasításait teljesítik. Az ukrán alkotmánybíróság kedden bejelentette, hogy szerdán kezdi el megvizsgálni a parlamentet feloszlató, múlt heti államf ői rendelet alkotmányosságát. Az ország keleti, oroszbarátként elkönyvelt térségében fekvő Luganszk bírósága eközben "megtiltotta" a május 27re kitűzött választás bármifajta előkészítését. Pénteken egy krími bíróság hasonló döntést hozott, de azt idők özben megsemmisítették, mondván, a kérdésben kizárólag az alkotmánybíróságnak van hatásköre.
