Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-02
13 Bu gár vezetési módszereivel szemben, miközben a háromszáznál több képviselőnek csaknem a fele Bugárt tartja a folytonosság letéteményesének. Csáky 14 szavazattal kapott többet Bugárnál, és pártelnök megbízatása négy évre szól. Az MTI kérdésre válaszolva a pártelnökké választott Csáky Pál elmondta, hogy a magyarországi pártokkal és a magyar alkotmányos szervekkel korrekt kapcsolatot kíván fenntartani, csak úgy mint az Európai Unió intézményeivel. Kijelentette azt is, hogy az MKP a jövőben ütőképes párt lesz. "A tizenöt pont minden részletét személyesen vitatom meg a pártvezetéssel, a közeljövőben végigjárom a régiókat, a lehető legtöbb ember véleményét kívánom meghallgatni, hogy előkészítsük az egy év múlva esedékes közgyűlést, amely új, egyrészt a szlováki ai magyar közösség létkérdéseire keres válaszokat és megoldásokat kínáló programot, másrészt az MKP az ellenzéki pozíciójához igazodó programot fogalmaz majd meg. A kulcsszó azonban a folytonosság" - mondta Csáky, aki székfoglalójában felkínálta, hogy az a lapszabály másodszori módosításával tiszteletbeli elnöki posztot hoznak létre Bugár Béla számára. Bugár ezt nem fogadta el. Bugár az MTInek nyilatkozva emlékeztetett arra, hogy ő az elnöki székért indult és nem egyébért. "Ezt a küldöttekkel is egyértelmű en közöltem, s megmondtam, más tisztségre nem tartok igényt. Tizennégy szavazattal kaptam kevesebbet. Ez azt jelenti, hogy a jövőben, életem végéig az MKP tagja akarok maradni, a továbbiakban is harcolni kívánok ezért az pártért, de nem vezetői tisztségben " - mondta. A párt alapszabályának egyik módosítása alapján megszűnt az ügyvezető alelnöki poszt, amelyet eddig Duray Miklós töltött be. Kérdéses volt, hogy mi lesz a sokak szemében radikálisnak számító, a lapok szerint Csákyt támogató Duray további sors a a pártban. Székfoglalójában Csáky stratégiai alelnöknek javasolta Duray Miklóst, és emlékeztette a küldötteket arra, hogy "ő köztünk az egyetlen ember, aki a szocializmus legkeményebb éveiben aláírta az akkori rendszerrel ellenszegülő Charta 77et, s ő a z egyetlen, aki a szlovákiai magyar iskolák megmaradásáért folytatott küzdelme miatt kétszer ült börtönben". Az esti órákban a közgyűlés megválasztotta az MKP tíz új alelnökét, akik között Duray Miklós is ott van, s Csáky indítványának megfelelően ő lett a magyar párt stratégiai alelnöke. Az MKP tisztújító közgyűlése várhatóan csak a késő esti órákban ér véget. vissza Hiánycikk a magyar milicista KISZo • 20070401 08:42:10 A kárpátaljai magyar fiatalemberek körében soh a nem volt népszerű a rendőri hivatás. Valahogy kiközösítették, előítélettel viseltettek azok iránt, akik mégis beálltak a milícia kötelékébe. Még manapság is hallani olyasféle véleményt, hogy rendőrnek csak az megy, aki nem szeret dolgozni. A szovjet ér ában például valósággal lasszóval fogdosták a fiatalokat. A seregből való leszerelést követően pazar ajánlatokkal (lakás, jó fizetés, biztos karrier) kecsegtették a belügyi szervek vezetői az éppen állást kereső, jövőt tervezgető fiatalembereket. Az azokat elfogadók közül sokan kétségtelenül szép pályát futottak be, és őrnagyi, alezredesi, ezredesi rendfokozattal mehettek 45 éves fejjel nyugdíjba. A magyarok azonban akkor sem tolongtak a rendőregyenruháért. Igaz, abban a rendszerben könnyebb volt a pályakez dés, a legkülönfélébb szakképesítés megszerzése. Mindenki mindenkit megért A legmagyarabb járásunk rendőri szerve mindig is arról volt nevezetes, hogy a testületben akadtak a nyelvet ismerő, illetve magyar anyanyelvű tisztek, altisztek, körzeti megbízo ttak. Ez nem is volt véletlen, elvégre a színmagyar településeken és Beregszászban a magyarul nem tudó milicista nehezen boldogult. Orosz József személyében például éveken át magyar vezetője volt a járási belügyi osztálynak. Akkor fontosnak tartották, ho gy a nyelvet jól beszélő körzeti megbízottak, nyomozó tisztek szolgáljanak a testületben. Orosz József
