Reggeli Sajtófigyelő, 2007. április - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-04-02
14 volt az a vezető, aki hosszú idő múltán végre fejleszteni, korszerűsíteni kezdte a beregszászi kapitányságot. Ugyanakkor a bűnüldözésben is a legjobbak s orába tartoztak. A járás jelenlegi rendőrkapitánya nem tud magyarul. De mint mondja, beosztottjai túlnyomó többsége jól beszéli a nyelvet. Mintegy harminc munkatársának a magyar az anyanyelve. – Természetesen örülünk annak, ha magyarok vagy magyarul jó l beszélő fiatalok jelentkeznek rendőri szolgálatra – mondja Jurij Peca alezredes. – Ez azonban ritkán fordul elő. Sajnos, a magyarok körében nem népszerű ez a pálya. A jelentkezők nagy részét pedig el kell utasítanunk, mert hadilábon állnak az ukránnal. M árpedig azt, aki nem beszéli az államnyelvet, nem tudjuk alkalmazni. A lakossággal általában a körzeti megbízottak vannak közvetlen kapcsolatban. Fontos, hogy a hatósági közeg megértse a hatáskörébe tartozó településeken élőket, illetve őt magát is értsék az emberek. Különben süketek párbeszédének tűnhet az egész. – Nem feltétel, hogy a körzeti megbízottak beszéljenek magyarul. Persze, azért jobban boldogulnak azok, akik meg tudják értetni magukat. A kommunikáció számukra valóban fontos. Volt például a k özelmúltban egy Galíciából érkezett fiatal körzetis, aki három hónap múltán vette a sátorfáját, mert a nyelvi korlátok miatt nem boldogult a feladatával. A Beregszászi Járási Belügyi Osztályon a vezetők között is vannak magyarok, illetve a nyelvet jól be szélők. Ilyen például Litinec Ferenc rendőrszázados, a fiatalkori bűnözés elleni osztály operatív meghatalmazottja. Egy ruszin településről került Benébe, ahol családot alapított és anyanyelvi szinten elsajátította a magyart. Nemcsak rendőrként nyújt kieme lkedőt, hanem lakóhelye társadalmi életéből is kiveszi a részét. A teljesség igénye nélkül említhetjük Szilágyi Elemér őrnagyot, aki korábban a járási közlekedésrendészetet vezette. Annak felszámolását követően a járási kapitányság ügyeletének lett a vezet ője. Ez utóbbi helyen különben minden munkatárs jól tud magyarul. Létszámgondok Ugocsában A Nagyszőlősi járás területén összesen 131 rendőr tartja fenn a közbiztonságot – nyilatkozta Okszana Kobzarenko, a járási rendőrség tájékoztatási osztályának veze tője. – A személyi állományból 35 fő kiválóan beszéli a magyar nyelvet. Ezek általában a 44 főből álló körzeti megbízotti állományból kerülnek ki és a magyarlakta településeken teljesítenek szolgálatot. – Vannak létszámgondjaik? – Sajnos komoly létszám gondokkal küzdünk. Jelenleg is 19 betöltetlen állás van a Nagyszőlősi Járási Belügyi Osztályon, és semmi esélyt nem látok a gyors javulásra. – Mi ennek az oka? – A közhiedelemmel ellentétben a rendőr az egyik legrosszabbul megfizetett állami alkalmazot t, hiszen egy a főiskola padjaiból éppen kikerült hadnagy elsején a túlóráitól és a szolgálat formájától függően nettó 430500 hrivnya fizetést vihet haza. Azt hiszem, ez már megmagyarázza, miért küzd a rendőrség évek óta komoly létszámhiánnyal. Megizzad na az ukrán kolléga Ugocsa magyarlakta községeiben talán sehol sincs olyan nagy szükség magyarul jól beszélő rendőrre, mint Tiszaújlakon. A határátkelő közelségéből fakadó magyarországi bevásárlóturizmus és helybeli – ukránul gyakran alapfokon sem beszél ő – lakosság olyan feladatok elé állítja a körzeti megbízottat, aminek csak a magyar nyelvet anyanyelvi szinten bíró zsaru tud megfelelni. A Nagyszőlősi Járási Belügyi Osztály vezetői nyilván ezeket a kritériumokat is figyelembe vették, amikor a körzeti me gbízott posztjára a tiszaújhelyi születésű Román Sándort nevezték ki.
