Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-31
25 árut (éle lmiszert és tartós fogyasztási cikket) fogyaszt el. A legtöbbe az egykék kerülnek, az egy főre jutó költség a három vagy több gyereket nevelő családban kisebb. A Tárki kutatói ezúttal különös figyelmet fordítottak a gyermekneveléssel kapcsolatos otthoni munka értékére, hiszen a szülők sok olyan teendőt is elvégeznek, amit a gyermektelen párok nem. Ez a szűken értelmezett háztartási munka mellett a gyermek ellátásához kapcsolódó egyéb feladatokat - testi gondozást, ruhavásárlást, együtt tanulást, meseolvas ást stb. - is magában foglalja. A költségeknél így nem csupán a tisztítószerek és eszközök árát, hanem a kieső jövedelmet is figyelembe vették. A tevékenységek elvégzéséhez szükséges időt a Központi Statisztikai Hivatal életmód/időmérleg vizsgálata alapján becsülték meg, értékét az úgynevezett harmadik szereplőnek - bébiszitter, takarítónő, bejárónő stb. - fizetendő bér alapján számították ki. A szülők ezen az alapon évente 4041663 ezer forint értékű munkát végeznek otthon. A legkevesebb "élő munkaerős" rá fordítást a két vagy több gyermeket egyedül nevelő szülők nyújtanak, míg időben a legtöbb törődést az egykék élvezhetik. Összességében egy gyermek nevelésének éves átlagos költsége 1,26 millió forint. Ez családtípusonként változik, hiszen ahol egy szülő ne vel két gyermeket, ott 842 ezer forintra csökken a ráfordítás, míg az egykékre 2,04 milliót fordítanak a szüleik. Születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek a magyarországiak gyermekükre. (Nem számítva a szülésznek dugott hála pénzt, az óvodai úszásoktatás, a különórák, a felkészítők, a születésnapi bulik és más egyebek költségeit.) A gyermeknevelés terhein a magyar állam többféle módon igyekszik könnyíteni. A juttatások egy része pénzbeli, míg más részük természetbeni. Az elő bbibe a gyes, a gyet, a gyed, az anyasági segély, a családi pótlék, a terhességi gyermekágyi segély, illetve a személyi jövedelemadókedvezmény tartozik, az utóbbihoz elsősorban a gyermekegészségügyi ellátás, illetve a közoktatás. A kettő együttes értéke gyermekenként évi 328937 ezer forintot tesz ki - olvashatjuk a Népszabadságbeli cikkben. A fenti sorokat olvasva óhatatlanul felmerül a kérdés: amennyiben ez így van, lehet, hogy nem is az anyaország támogatja a kárpátaljai magyarságot, hanem pont ford ítva. Az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalának adatai szerint 2002től öt év alatt 4453 egykori ukrán állampolgár kapott magyar állampolgárságot, akiknek több mint 90 %a magyar anyanyelvű. Ráadásul a Figyelő 20 06. október 3i számában megjelent tanulmányból azt is megtudhatjuk, hogy 2006 őszén 4600 ukrán állampolgár dolgozott Magyarországon legálisan, munkavállalási engedéllyel, ők is nagyrészt kárpátaljai magyarok. Tehát ha csak a legkisebb összeggel számolunk, amit a magyar állam támogatásként kifizet egy gyermek felneveléséért a magyarországi szülőknek, akkor Ukrajnának csak az elmúlt öt évben bevándoroltak miatt legkevesebb 2 969 384 000 forinttal tartozik, aminek legalább 90 %a a kárpátaljai magyarságot ill eti. Nem vitás, hogy a Magyarországon munkát vállalók és az ott letelepedők nagy része fiatal, sok közöttük a diplomás, magasan kvalifikált szakember, ami azt jelenti, hogy jóval több is lehet a tartozás, ha pontosabban utánajárunk. vissza Megalakultak a Szülőföld Alap újabb kollégiumai Kárpátalja 2007. március 30. Megalakult a magyar kormány által a határon túli magyarság támogatása céljából létrehozott Szülőföld Alap Oktatási és Szakképzési, illetve Kulturális és Egyházi Ko llégiuma is az Önkormányzati Együttműködési, Informatikai és Média Kollégium után. Az alap Regionális Egyeztető Fórumának döntése alapján az 1 milliárd forintos támogatás 19 %a kerül majd előreláthatóan Kárpátaljára, támogatva az itt élő magyar kisebbsége t. A március 21én megalakult Oktatási és Szakképzési Kollégium dönt majd a támogatási összeg 50 %áról, ami Kárpátalja esetében az első félévben 51,4 millió forintot jelent. A kollégiumban döntéshozói jogkörrel képviseli a magyarságot a KMKSZ által delegá lt Barta József, a Nagyszőlősi Járási Tanács alelnöke, valamint Medvigy István, az UMDSZ OT tagja. Barta Józseftől megtudtuk, hogy az oktatási és szakképzési kollégiumnál pályázhatnak magukat magyarnak valló magánszemélyek, vagy velük együtt élő házastár sak, velük közös háztartásban nevelt kiskorú gyermekek, önkormányzatok, magyar társadalmi szervezetek, iskolák, intézmények. Nem jogosult viszont az alap támogatására politikai párt vagy közvetlen politikai tevékenységet végző szervezet. A magánszemélyek p ályázhatnak: nevelésioktatási, képzési, továbbképzési, továbbá tankönyv- és taneszköztámogatásra, felsőoktatási ösztöndíjra, illetve a magyar kultúra és tudomány fejlesztésével, megőrzésével, gyarapításával, megismerhetővé tételével kapcsolatos célokra. A köz- és felsőoktatási, tudományos kutatásfejlesztést végző intézmények, kulturális tömegtájékoztatási
