Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-31
26 (nyomtatott és elektronikus sajtó), egyházi, szociális és egészségügyi szervezetek, valamint önkormányzatok pályázhatnak alaptevékenységüknek megfelelő közfeladatok ellátására, vagy az Európai Unióhoz történő csatlakozással kapcsolatos felkészítő, tájékoztató, ismertető, oktatási, képzési, továbbképzési tevékenység ellátására. Települési önkormányzatok és azok társulásai pályázhatnak az Európai Unió által is támogatott határon túli programokra, magyarországi településsel közös infrastruktúra kialakítására, testvértelepülési kapcsolatok kiépítésére, természeti adottságok fokozott kihasználására és közös környezetvédelmi programok létrehozása; az unió külső határszakaszán a kishatárforgalom megteremtésére. Pályázhat továbbá gazdasági tevékenységet üzletszerűen végző jogi személy, és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, vállalkozás. Ezen belül különösen mikro, kis- és középvállalkozás pályáz hat tevékenységének fejlesztésére. A pályázatokat az Oktatási és Szakképzési Kollégium március 29én hirdeti meg, a pályázóknak pályázataikat 2007. április 23. és május 11. között kell benyújtani. A pályázatoknak május 11ig feltétlenül be kell érkezniük ! A Kulturális és Egyházi Kollégiumban Kárpátalját az UMDSZ által delegált Horváth Sándor képviseli, a KMKSZ delegáltja, Hutterer Éva tanácskozási jogkörrel vehet részt a kollégium ülésein. A kollégium alakuló ülésén Horváth Sándor az illetékes minisztér ium által javasolt elosztással nem értett egyet. Az első félévben a kárpátaljai pályázók számára kifizetendő 85,8 milliós támogatási összeg elosztása körül kialakult vita miatt a kárpátaljai támogatásokkal kapcsolatban nem születtek konkrét döntések - tudt uk meg Hutterer Évától. vissza Állam és (kettős) polgárság Kárpátalja 2007. március 30. Szerző: Milován Sándor A Magyarok Világszövetsége újra kezdeményezi a kettős állampolgárságról szóló népszavazást. Mit mondjak, a Bourb onok semmit nem tanultak és semmit nem feledtek. Patrubány Miklós sem tanult semmit, ellenben mindent elfelejtett. Mindez olyan szánalmasan magyaros, mert ugye az észt belügyminisztériumban munkadokumentum az ország önállóságára szavazók listája. Annak ide jén a szavazás titkos volt, így aztán az, hogy ki hogyan szavazott, titok is maradt. De, hogy volte szavazni az állampolgárságot kérő és régesrégen Észtországban lakó egyén, az ott van a listán, és ha nem volt szavazni, többnyire azt a választ kapja: "Ur am, foglalkozunk az ügyével, de hát ugye önnek Észtország sorsa nem volt fontos a szavazás idején, így most egyelőre várjon, és tanulja szorgalmasan tovább az észt nyelvet." Így járt sok Kárpátaljáról Észtországba került földink is. Izraelben a zsidó szá rmazású egyéneknek alanyi jogon jár az állampolgárság, éljenek a világon bárhol. Viszont még az ott született palesztinok is sok huzavona után kapják meg az állampolgárságot, ha megkapják. A szerbek, az pedig egy fantázia nélküli nép. Olyat még el tud képz elni, meg akár el is fogadni, hogy egy más nemzetiségűnek van szerb állampolgársága, de olyat, hogy szerb embernek ne legyen szerb állampolgársága, ez számukra elképzelhetetlen. A román parlamentben egy liberális honatya a belügyminiszternek szegezte a k érdést, hány moldovai illetőségű embernek adtak román állampolgárságot? A válasz: "Képviselő úr, ez egy nemzeti ügy, ezzel minden rendben van, és úgy van jól, ahogy van. Viszont én Önnek semmilyen információt ezzel kapcsolatban nem adok." A román parlament ben az egyik oldal hívei hetente lazán lehazaárulózzák a másik tábor tagjait, akik viszont kilátásba helyezik számukra az akasztófát, és ez a parlament négyöt ember kivételével egyhangúlag jóváhagyta a belügyminiszter válaszát. Különben ez a civakodás 16 éve tart, és ez alatt az idő alatt a román külügyi politikában még nagyítóval sem lehet találni egy hajszálrepedést sem. Vagy például aki Ukrajnában orosz állampolgárságot akar, és orosz nemzetiségűnek vallja magát, az megkapja. De ha le is akar telepedni Oroszországban, akkor egy félmillió forintnyi dollár is üti a markát. Mi, magyarok sajnos másképp politizálunk. Elmondok egy példát a saját tapasztalatomból. A 90es években, amikor itt Kárpátalján munka nélkül, szörnyű körülmények között, az éhezés hatá rán éltünk, kerestük a kiutat, hogyan lehetne túlélni ezt a helyzetet. Felcsillant a remény a Győri Munkaügyi Központ jóvoltából. Azonnal léptünk, a KMKSZ vezetői kihallgatást kértek az MSZPs munkaügyi minisztertől. Szívélyes fogadtatás, kávé, jó akaratú biztatás, és mi előadtuk a mondókánkat. Elmondtuk, hogy Győr körzetében azonnal munkába állhatna néhány száz kárpátaljai, és ez a szám a továbbiakban akár kétezer főre is rúghat, mivel ebben a régióban kevés a magyarországi munkavállaló. Amire szükség lenn e, az a gyorsított munkavállalási engedély és a munkavállalási vízum kiadása - természetesen a KMKSZ közreműködésével és felelősségvállalásával. A miniszter láthatólag örült
