Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-31
24 Csáky Pál két frontja NOL • Szilvássy József • 2007. március 31. Néhány perccel azután, hogy Csáky Pált a Magyar Koalíció Pártjának élére választották, tiszteletbeli elnöki posztot ajánott Bugár Bélának és a bumm.sk internetes újság beszámolója szerint a tisztújító közgyűlés küldöttei előtt szivarral kínálta őt. A versengésben váratlanul alulmaradt, immár volt pártelnök mindkét gesztust elutasította. Bejelentette azt is, hogy hiába jelölik bármi lyen posztra, semmilyen tisztséget sem vállal. Majd sok sikert kívánt vetélytársának ahhoz, hogy mielőbb lemoshassa az elmúlt két hét mocskát. A röviddel ezelőtt lezajlott epizód is jelzi, mennyire indulatos, a vége felé pedig kimondottan durva volt a két elnökjelölt kampánya. Bugár Béla elsősorban azt hangoztatta: a szlovák közvélemény, de a potenciális szövetségesek számára is rossz üzenet, hogy Csáky Pál jelöltségét főleg Duray Miklós szorgalmazza, mert őt radikális politikusként minősítik, s emiatt aká r évekig is csökkenhet az MKP koalíciós vonzereje. Ennek a véleménynek vagy taktikai elemnek az elnökválasztás eredménye alapján nem volt túl nagy sikere. Annál inkább hatottak Csáky Pál szavai, aki még a voksolás előtti rövid programbeszédében is keményen ostorozta a jelenlegi pártvezetést, s kimondatlanul Bugár Bélát, mert hagyta, hogy az állítólagos gazdasági lobbi irányítsa őket. Indulatos szavakkal ecsetelte, hogy a szlovákiai magyar közösség nem sok hasznot látott az MKP nyolc évig kormányzati pozíció jából, miközben egy szűk réteg alaposan megtollasodott. – Ne hagyjuk, hogy az MKP- ből csak „kápé‘ maradjon, vagyis az elvek és a magyarság érdekeinek védelme helyett a pénz hatalma uralkodjék el“ – emelte meg a hangját. Bugár Béla hiába cáfolt, a jelek sz erint Csáky Pál taktikája bevált. Az új elnök jó érzékkel épített sok párttag elégedetlenségére, akiknek nem tetszik a helyi érdekcsoportok közötti harc, a kasztosodás, amely miatt sokan fordítottak hátat. Tavaly sem a parlamenti sem pedig a helyhatósági választásokon nem szavaztak az MKP jelöltjeire. Az elégedetlenkedők táborát növelték azok is, akiket a Ficokabinet politikai meggyőződésük miatt bocsátott el különböző állami tisztségekből. Mostantól Csáky Pál nehéz hónapok elé néz. Be kell temetnie a l övészárkokat, amelyeket részben ő ásott. Új erőt, hitet kell öntenie azokba a párttagokba, akik a mindennapok apró, de mégis felháborító magyarallenes megnyilvánulásaiban, vagyis a saját bőrükön érzik a munkahelyeiken és az utcán annak a hátrányát, hogy a szlovákiai magyar politikai tömörülés ellenzékbe szorult. Ez a távlatos feladat csupán vonzó és életképes stratégiával, jövőképpel, tehát modern pártprogram kimunkálásával érhető el, amihez viszont csapatmunka szükséges. És a felvidéki magyar értelmiség sz ellemi potenciáljának a jelenleginél sokkal célirányosabb kihasználása. A másik nagy feladat az lesz, hogy a Csáky Pál vezette új pártvezetés meggyőzze a szlovák közvéleményt és a potenciális szövetségeket: nem radikalizálódik, mert továbbra is európai é rtékrendet képviselő politikai erő marad az MKP. Ami viszont semmiképpen sem jelentheti azt, hogy passzív szemlélője lesz a szlovákiai történéseknek, hiszen a cél továbbra is a felvidéki magyarság érdekeinek, sorskérdéseinek felvállalása, anyagi és szellem i gyarapodásának elősegítése. Méghozzá szakszerűbben és eredményesebben, legalábbis Csáky Pál ma esti megválasztása után ezt ígérte. vissza A kárpátaljai magyarság támogatja az anyaországot?! Kárpátalja 2007. március 30. Sze rző: Badó Zsolt Beárazott gyerekek. Születéstől az egyetemi tanulmányok végéig átlagosan 30 milliót költenek egy gyermekre címmel jelent meg a Népszabadságban Szalai Anna írása, amelyben a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) kutatási eredményeit ismer teti. Eszerint Magyarországon évente átlagosan 1,26 millió forintba kerül egy gyermek nevelése. A Tárki kutatói nemcsak a készpénzkiadásokat összegezték, hanem a háztartási munka becsült értékével is számoltak, vagyis "forintosították" a szülők gyerekük ér dekében végzett munkáját is. Egy gyermek születése alapvetően megváltoztatja a háztartás költségvetési szerkezetét: bizonyos kiadások csökkennek, viszont újak bukkannak fel. A kutatók arra jutottak, hogy egy gyermek évente 288417 ezer forintnyi
