Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-27
39 – Nem vagyok sértődékeny, de amiatt szomorú lennék, ha az esetleges váltás után, a következő parlamenti választásokon az MKP kevese bb parlamenti mandátumhoz jutna, mint az elmúlt nyolc év alatt. És azt hiszem, csalódottságommal nem lennék egyedül. Az a baj, hogy népszerű és gyakorlott utódok nem a bokorban teremnek. Akkor ugyanis nem volna gond őket megtalálni, és én nyugodt lélekkel mehetnék haza szőlőt metszeni. Ha meg akarjuk tartani az emberek bizalmát, akkor ki kell nevelnünk az utódainkat. Lehetőséget kell nekik teremtenünk a párton belül, a sajtóban, a nyilvánosság előtt, hogy megmutassák magukat, és hogy tapasztalatot szerezzen ek. Én azt remélem, hogy erről fog szólni a következő négy év. Milyen lesz az MKP a kongresszus után? – Azt szeretném, hogy egy jól működő, sikeres és nyitott párt legyen az MKP, olyan vezetőkkel, akik egy irányba húzzák a szekeret. Akiknek nem az egyén i boldogulásuk, a karrierjük a fontos, hanem hogy mindenkor a közösséget szolgálják azon a poszton, amit betöltenek. Csak egyet akarhatok: legyen kívánsága szerint. Köszönöm a válaszait. vissza Nagy szívás a bővítés? - Fé lévszázados az Európai Unió. Csoda, hogy megértük Transindex.ro [26.3.2007] 1957. március 25én a hat alapító ország képviselőinek üres lapokat kellett aláírniuk: a Római Szerződés egy verzióját az elfáradt gépírók tévedésből a szemétbe dobták. Ünnep i csúcstalálkozón vettek részt hétvégén Berlinben a 27 tagállam vezetői: ötven évvel ezelőtt, 1957. március 25én született meg az Európai Gazdasági Közösséget (az EU elődjét) létrehozó Római Szerződés. Az ehhez kapcsolt ünnepségsorozatnak a polgárokat is sikerült megszólítania: a vasárnapi rendezvényeken félmillióan vettek részt Berlinben. A csúcsértekezlet legfontosabb eseménye a Berlini Nyilatkozat elfogadása volt vasárnap: ez a mindössze kétoldalas dokumentum az elmúlt ötven év integrációjának eredmén yei mellett az Európai Unió működésének alapelveit szögezi le, s azokat a kihívásokat, amelyekre az EUnak a jövő sikerei érdekében megfelelő választ kell adnia. Konfliktus és konfliktuskerülés A dokumentum azonban nagyon általánosan fogalmaz, éppen az ért, mert számos alapvető kérdésben a tagállamok között nincs egyetértés: így például a 'bővítés' szó elő sem fordul benne. Ugyanígy nem szerepel az 'alkotmány' kifejezés sem, holott az EU jelenlegi válságát éppen e dokumentum 2005ös francia és holland el utasítása okozta. A csúcstalálkozó és a hozzá kapcsolódó ünnepségek célja az EU erdeményeinek ünneplése volt. Ám a nézetkülönbségek már az előzetes nyilatkozatokból kiderülnek: Jacques Delors, az Európai Bizottság korábbi elnöke szerint az alkotmányra mé g nem érett meg az idő, ugyanakkor intézményi reformokra mindenképp szükség van. Angela Merkel német kancellár, az EU soros elnöke viszont az elakadt alkotmányos szerződési folyamat kapcsán lehetségesnek mondta, hogy már az év második felében összehívnak majd egy kormányközi konferenciát, HansGert Pöttering, az Európai Parlament elnöke pedig egyenesen arról beszélt, hogy az új szerződésnek már a ratifikálását is be kell fejezni 2009 júniusig. Lech Kaczynski lengyel elnök viszont berlini sajtóértekezlet én irreálisnak mondta a 2009es dátumot, ami jelzi: ebben a kérdésben az igazi viták még ezután kezdődnek. Új európai identitás: emberi jogi és klímaváltozásellenes misszió Az európai egyesülés nem merülhet ki gazdasági kérdésekben, s a gazdaság melle tt "nagy figyelmet kell szentelni az integráció szellemi dimenziójának is" ̶ hívta fel a figyelmet az európai identitás megteremtésének kihívásaira
