Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-27
40 Václav Havel volt cseh államfő. "Európa igen gyakran nagyon óvatosan emeli fel a hangját az emberi jogok kub ai, mianmari vagy akár csecsenföldi megsértése miatt. Bátrabbnak kell lennünk" - hangsúlyozta Václav Havel, aki a szocialista Csehszlovákiában kifejtett emberi jogvédelmi tevékenységéért több évet töltött börtönben. Az emberi jogi aktivistából lett polit ikus szerint Európát az a veszély fenyegeti, hogy az emberi jogok "megalkotójának" a szerepéből valamiféle "mindenkivel kiegyező, mindenkit megértő" szerepbe kerül. "Ez így nem jó. Európának továbbra is nagy felelőssége van azért, hogyan néz ki ma a vilá g és hogyan tartják tiszteletben az emberi jogokat az egyes országokban" - szögezte le a volt politikus. Merkel az európai közös értékekről, egy hangon beszélő és cselekedni képes Európai Unióról beszélt, amelynek legfőbb jellemvonása, tulajdonsága a tol erancia. Felidézte gyerekkorát is, amikor - még az NDK lakosaként - KeletBerlinben nevelkedett, s gondolni sem mert arra, hogy nyugdíjas kora előtt valaha is Nyugatra látogathat majd. "S mégis, a berlini fal leomlott. Én pedig a saját tapasztalatom révé n tanulhattam meg, hogy semmi sem megváltoztathatatlan" - mutatott rá a német kancellár, aki szerint mindez reményt nyújt azoknak, akik ma sem akarnak beletörődni az igazságtalanságokba. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet szerint egyébként a rasszizmus és a hátrányos megkülönböztetés ma is súlyos gond az Európai Unió tagállamaiban. Az AI felszólította az EU tagállamait, hogy még idén, az esélyegyenlőség évében írják alá, és ratifikálják az európai emberi jogi egyezményhez fűzött (a hátrányos megkülönböztetésről szóló) tizenkettedik kiegészítő jegyzőkönyvet, egyúttal készítsenek nemzeti akciótervet a rasszizmus ellen. Andris Piebalgs, az Európai Bizottság energetikai főbiztosa a klímaváltozás elleni küzdelemben látja az új európai identitás kialakulásának esélyét. Piebalgs szerint hasonló volt helyzet az Európai Unió megalapításakor is, csak akkor "apáink számára a katonai konfliktusok lehetőségének" elkerülése volt az európai identitás alapja. Jelen esetben is arról van szó, hogy a jelen és a jövő generációk érdekében felelősségteljes válaszokat kell adni a kihívásokra, és a legaktuálisabb ilyen kihívás a klímaváltozás elleni egységes fellépés - hangoztatta a főbiztos. Baljós előjel: szemétre került a szerződéstervezet De hogy érte meg az Európai Unió a fél évszázadot? 1957. március 25én egy maroknyi politikus megváltoztatta a történelem menetét: Rómában aláírták az Európai Gazdasági Közösséget (az Európai Unió elődjét) létrehozó szerződést. Pedig az előjelek nem voltak túl kedvezőek. Hiszen két és fél évvel azelőtt a francia nemzetgyűlés elutasította az Európai Védelmi Közösség tervének ratifikálását (ami a nyugateurópai országok együttműködését egy másik, de a világháború tapasztalatai nyomán akkor talán még fontosabbnak t ekintett területre terjesztette volna ki), s e váratlan kudarc nyomán a Római Szerződést aláíró hat állam egyikének, a kulcsszerepet játszó franciáknak még mindig számos ellenvetésük, aggodalmuk volt. A babonásak más jeleket is aggasztónak találhattak: m árcius 25én a hivatalosan beköszöntött tavasz dacára igencsak télies időjárás fogadta Róma lakóit és az oda sereglett politikusokat, újságírókat. Ráadásul különböző technikai problémák (az elfáradt gépírók a dokumentum készítése közben egy ízben tévedés ből az egész anyagot a szemétbe dobták, a helyükre lépettek pedig fizetésemelést követelve lassították a munkát), illetve a belgiumi előkészító tanácskozásról folyamatosan érkező módosítások, változtatások miatt a szerződés egyszerűen nem készült el az alá írás napjára. Így azután - legalábbis a Le Soir című belga lap így számolt be róla - a politikusok elé olyan dokumentum került szignálásra, amelyen csak az első és az utolsó - az aláírásoknak fenntartott - oldalon volt szöveg, a többi 180 lap
