Reggeli Sajtófigyelő, 2007. március - Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Főosztálya
2007-03-02
14 Nem lehet népszavazás tárgyává tenni azokat a kérdéseket, melyek a köz érdekét korlátozzák: költségvetést, az adózást. Amennyiben megkérdeznék, hogy fizessünke adót, a nagy többségnek az lenne a válasza, hogy ne fizessünk. Hasonlóképpen nem jó népszavazás tárgyává tenni a bonyolult, sok válaszlehet őséget magába foglaló kérdéseket. Ilyen a választási rendszerek kialakítása. Ennek a bonyolult képletét nem lehet referendummal megoldani. Akkor hogyan lehet megoldani a politikai osztály megújulását? – A belső demokrácia erősítésével lehet megvalósítan i a politikai osztály reformját. Erre az RMDSZ eddigi gyakorlata – amelyet lehet finomítani, jobbítani – , hogy belső választások útján korporatív jelleggel állít össze jelöltlistát. Minden testület külön megtartja a belső választását, és így alakulnak ki a választott testületeink és a jelöltlistáink is. Ha ezt a módszert megszívlelné az ország, akkor a belső demokrácia erősítésével lehetne eljutni a reformhoz. Amennyiben ez nem sikerül, és a többség úgy dönt, hogy mégis szükség van a választási rendszer kor rekciójára, akkor valószínű, hogy a preferenciális választási lista marad, ami megőrzi a politikai koherenciát, de egyben lehetőséget ad a választónak, hogy személyt is jelöljön az adott politikai csoporton belül. Ez pontosan mit jelent? – Több név szere pel a listán, és aszerint alakul ki a sorrend, hogy a szavazáson az adott listán melyik jelölt kapja a legtöbb voksot. Ez az egyik lehetséges módszer, aminek szintén megvannak a hátrányai. A gyakorlat megmutatta, a nagyon népszerűek – az első egykét hely – után óriási különbséggel következnek a további helyezettek, ami nem mindig releváns a sorrend kialakítását illetően. Ez roppant bonyolult, és szerintem nevetséges népszavazás tárgyává tenni. Ezért hiszem azt, hogy a kérdés megvizsgáltatása a szakembere kkel kiút lehet ebből a helyzetből, és politikai egyeztetés után parlamenti döntés születik. Remélem, hogy az államelnök is erre felé megy, különben zsákutcába kerül, hiszen érvénytelen népszavazásnak nézünk elébe. Ugyanis a jelenlegi törvény szerint csak akkor érvényes a referendum, ha a választópolgárok fele elmegy szavazni. Kétséges, hogy mintegy kilencmillió szavazópolgár elmenne voksolni ebben a kérdésben. Kinek lenne előnyére az egyéni körzetes szavazás? – Mindenképp a nagy pártoknak kedvezne. A kö rzetek kialakításával úgy is lehetne manipulálni, hogy az RMDSZ számára ellehetetlenülne a politikai képviselet. Ez külön veszély a magyar közösségre nézve, mert nem megfelelő arányban képviseltethetné magát a törvényhozásban. Mi ugyanis néhány körzetben v agyunk nagytöbbségben, a körzetek zömében viszont nem tudnánk megszerezni a többségi szavazatot. Végül is megvalósulhat az egyéni körzetes szavazás, vagy ez is egy léggömb, ami végül kipukkad? – Ki fog pukkadni, de elég nagy zavart keltett: erősíti az o rszágban amúgy is tapintható politikai bizonytalanságot, érzékenyen reagáltak a gazdasági élet szereplői is. Hasonló helyzetet érzékelek, mint amikor a Ciorbeakormány idején elkezdődött egy hanyatlás, mivel elfordultak a beruházók. Oda juthatunk, hogy a s zép kezdet gyors lecsúszásba fordul. Ezt meg kell előzni. Szerintem erre megvan az esély, hiszen több érdek fűződik ahhoz, hogy a politikusok helyre hozzák a dolgokat, mint hogy véglegesen elrontsák vissza Életbe lépett a nyelvi charta Csehországban Új Magyar Szó 2007. március 2. /MTI Minden olyan csehországi városban és faluban, ahol a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek a lakosság több mint tíz százalékát alkotják, azok ezentúl szóban és írásban szabadon használhat ják anyanyelvüket hivatali és bírósági ügyekben. Ezt a Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája teszi lehet ővé, amely tegnap lépett életbe Csehországban. Ugyancsak kétnyelvűek lehetnek ezentúl a kisebbségek által is lakott településeken a helységnevek, utcanevek, üzletnevek, illetve a hivatalok és más intézmények megnevezései.
